Más is volt így ezzel, h sokáig nem akart elköteleződni, aztán rájött, hogy előbb-utóbb azért mégis szeretne?

27 éves férfi vagyok, eddig elég lazák voltak a kapcsolataim, sosem akartam komolyabbat. Élveztem az életet, utazgattam, jókat ettem stb.,folyamatosan fejlesztettem magam, elvégeztem több egyetemi szakot is, olyan munkákat találtam, amiket élvezek,megvan mindenem. Aztán most viszont valahogy rájöttem, hogy ennek így semmi értelme, hogy én gyűjtöm a sok pénzt, de igazából nem is használom fel semmire, nincs se kutyám se macskám. Nincs egy családom, nincsenek gyerekeim, akikkel megoszthatnám az életem. Az anyagi biztonság persze nagyon jó ha van, szükséges, de önmagában nem elégséges. Körülöttem azt látom, h mások sokkal rosszabb körülmények között élnek, de mindenkinek van valakije, akivel együtt van és így is jól érzik magukat. Valahogy az jött rám, hogy én is szeretnék gyerekeket, azt akarom, hogy legyenek, akik nekem köszönhetik az életüket. Pedig eddig soha nem jutott ilyesmi az eszembe, még a legapróbb elköteleződéstől is felállt a hátamon a szőr. Nem tudom, mi van velem, mert még csak nincs is olyan nő a közelemben, akitől olyan komolyat akarnék, mert úgy érthetőbb lenne, ha ilyesmi jut eszembe.