A pasik miért rinyálnak az elutasítások miatt folyton? Csak őket érheti elutasítás szerintük?

"Rájuk sem ír nagyjából senki, maximum magukat sajnáló kisfiúk, nem férfiak."

És többségük ennek ellenére sem jut el odáig, hogy akkor ő írjon rá valakire, nemde?

"Vannak kevésbé dekoratív női ismerőseim, akik igenis ugyanúgy küzdenek, mint a kevésbé jóképű pasik. Rájuk sem ír nagyjából senki, maximum magukat sajnáló kisfiúk, nem férfiak."

Magyarul akik náluk próbálkoznak, azok nem elég jóképűek számukra, ezért nem számítanak férfiaknak a szemükben. Őket nem tudom sajnálni.

Kevésbé dekoratív nőként még mimdig jobbak a kilátások mint kevésbé jóképű férfiként. És ezt most nem azért mondom, mert arra gondolnék, hogy azokat a nőket is megdugnák ettől függetlenül sokan, míg az ilyen férfiaknak még a szexért is küzdeni kell.

Nem éppen előnyös nőként is elég csak várnod és emberek közé járnod. Viszon férfiként ugyan úgy meg kell próbálnod eladnod magad a nők körében és magabiztosan kezdeményezni náluk, mint ahogy a jó adottságú férfiak teszik.

Nőként ebben a "versenyben" akkor is érhesz el sikert, ha a futópálya szélén állsz. Férfiként el is kell indulnod és sokak nem a rajtvonaltól indulnak, hanem 3 méterrel hátrébbról. Nekik rossz érzés a sikertelenségük. Te kérdező, az a nő vagy aki elindul a versenyen, de közben elég lenne csak állnod oldalt. Ennek tudatában nyilvánvaló, hogy nem érzed különösebb traumának, hogy néha nem nyersz. Állsz két percet a pálya szélén és majd odatalál hozzád valaki, hogy menjetek kávézni.

Én megértem és tudom, hogy nem minden nőnek könnyű a társkeresés. Te viszont azt értsd meg, hogy a két nem helyzete és lehetőségeik nem egyeznek meg. Így te hiába kezdesz el nőként férfi szerepekkel próbálkozni, nem fogod teljes egészében átélni azt, úgy mint egy férfi. Sok férfi hiába gondol bele abba, hogy egyes nőknek az a problémája, hogy sokan meg akarják fektetni őket, egyszerűen nem tud vele azonosulni.