Dilemma: miért van borzasztó kevés nőnek jó humorérzéke?

Valamilyen humora a többségnek van. Nekem is van olyan humor ami bejön, van ami nem, másik mégis azon nevetnek.

Még intelligensnek se feltétlen kell lenni. Gondolj csak a szarós viccekre. Azoknak is bőven van közönsége. (nyilván nem itt, ezen kérdés alatt, kultúremberek között)

Meg most a humorérzéket úgy értjük, hogy érti a viccet, vagy hogy saját maga is tud vicceset mondani.

Bár én nő vagyok, sosem jöttem ki nőkkel és sosem szerettem az állítólagos humorukat. Tisztelet a két barátnőmnek, akikkel tudok torkom szakadtából röhögni.

Az a baj, hogy a legtöbb nő túltolja ezt a kisasszonyos piszmogást. Nem merik kimondani a dolgokat, nem mernek hangosan nevetni sem. Nem ordítva, de ez a kis szájeltakarós eheheh nekem a halálom. Még a saját nemükről is gátlásosan beszélnek, mert így lettek nevelve, vagy nem tudom. Mert "gáz" nekik kimondani azt is, hogy punci.

Engem csomó nőtársam ugatott már le azért, amilyen a humorom. Eleinte, kamaszként ez nagyon zavart. Egyszerűen azért, mert fiúk közt nevelkedtem, fiú barátaim voltak és ahhoz szoktam, hogy a perverz dolgok viccesek, a péniszvicceken is lehet és szabad nevetni és felhasználhatod a tudományt is baromi poénos dolgokra (a két szaktárs barátnőmmel is főleg ilyen belsős szakmai poénokon derülünk). Na most, a legtöbb kis nőci a rózsaszín, túlféltett világában nem találkozik szivatással, nem találkozik alpári viccekkel, sőt, még öniróniával sem (ahányszor belehallgattam az ilyen csajos beszélgetésbe, ezek mindig egymást dicsérgették, és soha, senki nem mondott sem magára rosszat poénból, sem másra -legalábbis mikor épp ott volt, nem, aztán kibeszélte, mint a huzat), mert be sem tudtok egymásnak szólni, mert jön a testőrség és lecsesz, hogy hogy merted azt mondani a másiknak poénból, amit. Szóval finoman kell viccecskéket dobogatni egymásnak, miközben a fiúknál természetes, hogy leb*zizzák egymást, meg ugratják egymást.

Belehallgattam már ilyen lányos csevelyekbe, én nem sok értelmessel találkoztam. A srácok (számomra) izgalmasak voltak mindig. Kütyükről, politikáról, játékokról beszéltek, egymást csesztették és minden hülyeségen felszabadultan röhögtek. A lányok pedig egymásról, egymás szépségéről, a pasikról és ezek tetszőleges kombinációiról. Most az egyetemen végre kicsit magasabb szinten zajlanak a beszélgetések, de itt is csak jópofizni tudok a legtöbb lánnyal. Kivéve ezzel a két beteg tyúkkal, akiket imádok.:D Okkal foglalt mindkettő évek óta.

Közben végigolvastam pár kommentet... Jézusom, ti sosem tudtok lazítani? :D Miért ne lenne vicces a szarkazmus? Csak annak nem vicces, aki túl hülye a szándékot meg a hangsúlyt megérteni. Meg mi ez, hogy fel kell horkanni a pajzán dolgokon? Anyám.

Freud is megmondta, a humor attól humor, hogy benne van mindaz, amit el akarunk fojtani. Saját szexuális és agresszív ösztöneink, saját frusztrációink, az, hogy egymás és magunk hiányosságait és nyomorát kifigurázzuk, átdolgozva ezeket a negatív vagy primitív érzelmeket. Nyilván más az, ha valaki azzal poénkodik, hogy dugna meg, vagy fejezne le, mert az rohadtul nem vicces, de azért mikor már valaki azon is csak a pofákat tudja vágni, amikről mindenki tudja, hogy nem igazak, nem azért mondják neki, mert olyanokat néznek ki belőle, meg nem arról szólnak, hogy egymást becsméreljük, vagy sajátmagunkat (vagy épp ellenkezőleg), akkor elmegy az ember kedve az egésztől. Észre kellene venni a szándékot meg az irracionalitás-racionalitás határait. Nyilván nem fogok senkit leszopni a vizsgán a jobb jegyért és másból sem nézem ki, de ezért pl sok nő felhorkan (vagy b*szki elkezd tagadni, hogy ő nem olyan:DD), pedig ez annyira szakállas vicc és annyira "alap" a baráti körben. Mi meg csak vigyorogva kacsintunk, hogy készítse a vörös rúzst és a cigit a személyije mellé, ha bemegy és gombolja ki a felső gombot.

Was that... sarcasm?

Humor nélkül nem élet az élet és sokszor saját magunkat is ki kell röhögni.

Én pont azt vettem észre, hogy aki sokszor röhög minden vackon, az egyszerűen buta. És ezek általában a férfiak. Hehe letolta a gatyáját a másik.. Meg hasonló suttyó ezeréves poénok felnőtt emberektől is.

Szerintem a legtöbben azt hiszik, jó a humoruk. Én is. Szerintem nem annam van jó humora, aki mindent értékel hanem pont annak, aki szelektál. Értem én, hogy viccesnek szánják, és miért, de egyszerűen nem tartom annak.

A férfiak a társkeresőkön valóban viccelődnek, de leginkább a saját maguk szórakoztatására, vagy pedig nagyon kevés az emberismeretük, ha nem sikerül ráérézniük arra, mit tart viccesnek a másik.

A neved alapján borzasztó humorod lehet kérdező.

Én már magamban elkezdtem ÁTÉRTÉKELNI a párom "szarkazmusát", valamint "cinizmusát".

(Nem kevés idő - és sok-sok türelem(!) - kellett ahhoz, hogy SZÁMOMRA EGYÉRTELMŰVÉ VÁLJON:mikor beszél KOMOLYAN és mikor süt el egy-egy poént.)

Ui: legalább már nem érzem magam annyira "megsavanyodott vénkisasszonyoknak"! :D

Üdv: 43/N és 34/F