Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Fiúk! Miért taszító az némelyikőtöknek, ha egy lányt a műszaki vagy informatikai pálya érdekel?
Nem csak a pénz motivál, egyszerűen tényleg érdekel a programozás és a matek is. Ennek ellenére ahányszor szóbajön, mindig az az első reakció, hogy "azért, mert jól keres, mi?", vaggy elindul egy f***méregetés a témában, hogy azt sem tudod, mi az a ... (most ide képzeljetek bármilyen témába vágó dolgot), vagy jaj, akkor mondd már meg, hogyan kell ... csinálni, a többi lekicsinylő megjegyzéssel, azzal, hogy az nem nőnek való és hasonló szájhúzogatós reakciókkal. Miért ennyire "fura" nektek az, ha egy lány ilyen irányba szeretne továbbtanulni és miért vágtok pofákat, vagy hívjátok feminácinak az illetőt, ha nő létére azt mondja, hogy mérnök lesz? :D Emellé még megy a megjegyzés, hogy jaj, egy fiús szakon mindenki meg fog d***ni, a legpozitívabb, ami felmerül, a "gamer fétis", pedig a játékokhoz semmi közöm, nem kötnek le, nem érdekelnek, csak a működésük. Az egyik barátnőm gépészmérnöknek tanul, ő is mesélte, hogy eleinte (és még most is néha) ilyenekkel jönnek neki... nem veszem én sem magamra, csak unalmas, hogy eközben meg a fiú barátaim, akik ilyesmit tanulnak, elismerést kapnak inkább a laikusoktól, nem ezt a folyamatos lebeszélést. Holott fogalma sincs senkinek arról, hogy mennyire értek hozzá vagy mennyire érdekel vagy mire vagyok képes.
Nem gondoltam volna, hogy ez is ennyire megosztó mások szemében...
Azt meg tudom érteni, hogy sokak egy emberközpontúbb szakmáról, esetleg bölcsész vagy humán beállítottságú szakok hallgatóiról úgy gondolják, hogy "gondoskodóbbak" vagy "nőiesebbek", elvégre is ez valamilyen szinten elvárás a munkakörben, meg anyai vonás is. Ettől függetlenül nem biztos, hogy akinek nem tartozik ez a munkakörébe, az olyan "rossz" lenne. Ahogy szerintem abszolút nem jár együtt a butaság a női léttel és a szakmai inkompetenciával műszaki téren, bár volt szerencsém hallani házicsináltatós, szakdogaíratós mérnöklányokról, szóval...
Imádom egyébként a gyerekeket és alapvetően szeretem az embereket is, de sosem tudnám már elképzelni, hogy velük dolgozzak. Ettől még nem leszek sem embergyűlölő, sem szakbarbár. Egyszerűen csak kiegyensúlyozottabbnak érzem az életemet és benne személyes kapcsolataimat, hobbijaimat, ha a munkám teljesen elüt ezektől. Amíg emberekkel dolgoztam és másabb irányban mozogtam, valahogy nem tudtam értékelni a személyes kapcsolataimat, őszintén szólva a művészeteket sem. Nem érdekelt, éjjel-nappal olvastam meg "embereztem", túl tömény volt. Kimerített, hogy tanulnom is ezt kell és inkább bezárkóztam, elzárkóztam tőlük. Mióta mással foglalkozom, mind a két "világban" jobban ki tudok teljesedni és nem sokallok annyira be egyikben sem. Persze, lehet, hogy én vagyok a kivétel és a többség máshogy reagál erre.
Számomra sem taszító. Van programozó és modellező lány barátom is. A játékok is érdeklik őket, kit jobban kit kevésbé. Én is szoktam modellezni, haverok között nem egy programozó van, eltudok velük beszélgetni akár a témáról ( ha nem is közvetlen ). Nem tudom, hogy pozitívumnak mondanám-e, egyébként lehet... csak engem a programozás annyira nem vonz. A játszás inkább lenne nálam pozitívum és a modellezés. :)
De abszolút nincs vele baj. Tény, hogy több fiú programozó van illetve infós szakon inkább fiúk vannak, de hát na, attól még lehet olyan lány, akit ez érdekel, sőt.
Biztos találsz olyat, akit ez nem zavar, szerintem sokan vagyunk. :)
Nem az a baj, hogy ennek tanulsz, hanem ez: "elindul egy f***méregetés a témában"
Hogy egy agresszív kis pcsa vagy, aki ilyen nőietlen stílusban kommunikál.
Amúgy meg sok liba van, aki marhára azt hiszi, elkezd egy jól fizető szakmát, és ugyanúgy fogja tudni, mint egy férfi.
Az esetek nagy százalékában halál nem érdekli őket, illetve még hülyék is hozzá, idővel kiderül.
Több helyen láttam a válaszait, biztosan nehéz időkön van túl, mert minden megjegyzésében gyűlölettől csöpögve nyikatkozik az eredményesebb nőkről "beképzelt p***" címkével illetve őket.
Ami engem illet, sosem voltam kompetitív, sem agresszív, inkább asszertív. Azért használtam ezt a kifejezést, mert ez írja le a helyzetet leginkább. Tudod, mikor valaki elkezd tromfolni, hogy programozd akkor le ezt meg ezt ilyen meg olyan nyelven és majd meglátjuk, miről beszélsz, vagy hasonlók, miközben én soha, senkinek nem kérdőjeleztem meg a tudását az enyémhez képest és tökéletesen tisztában vagyok a hiányosságaimmal és azzal, mennyi tanulás áll még előttem, akkor kicsit erős az ilyen jellegű kakaskodás. A fiúk belemennek egymással és vérre menő kütdelmet hallgatok olykor egy videokártyáról (aztán belekevernek mindent és kikötünk a NASA-nál), de én nem beszélek olyan dolgokról, amiről csak veszekedni tudnak egyesek és aminek az "én itt vagyok, te meg sehol" a lényege, akár így van, akár nem. Ezt nem szeretem lényegében és az ezzel járó lenézést. Ez lenne az a nagy f***méregetés.
Mint már írtam, a pénz másodlagos. Szeretem ezt és tele vagyok ötletekkel és vágyom rá, hogy a tudásom ennek a megvalósítására alkalmas legyen, inkább ez vezérel. Hogy miből fogok megélni... Azt ezzel és enélkül is meg fogom oldani, nekem nem habzik a szám, ha valaki pénzt lobogtat, értelemszerűen ha nem érdekelne, rá sem hederítenék, bármennyit fizet.
Azt kellene megérteni, hogy nem versengeni megyek ebbe a szakmába és másokat tiporni, hanem valóraváltani a saját elképzeléseimet és összedolgozni másokkal.:) Akkor is, ha ez kevesebb fizuval jár majd.
Néhány BME-s is, de inkább OE-sek viszonyultak így ehhez.
Köszi szépen a válaszokat:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!