Egy nőnek tényleg olyan halálos bűn ezt mondani egy randin?

a legtöbb ember az érzelmi életét nem racionális síkon futtatja. Nem lehet hidegen megtervezni az ilyesmit. Mikortól megcsalás a megcsalás, mikortól kapcsolat a kapcsolat: ez emberfüggő. neked lehet az első szextől, másnak meg a második randitól. Én nem érezném tisztességesnek, amit csinálsz, akkor sem, ha én csinálnám, és akkor sem, ha velem csinálnák.

Keress egy hasonlóan racionálisan gondolkodó, hideg fejjel működő nőt. Nem lesz könnyű. És ha meg is találod, nem sok melegség lesz a kapcsolatotokban.

" És nem fogok elhajtani más nőket, akik szintén szimpatikusak, de még ugyancsak nem ismerem őket annyira - Szerintem mindenkinek jár esély, hogy feltárja a valódi énjét, és az alapján már könnyebb dönteni, hogy összeillünk-e, vagy nem."

Jó, ez oké, de miért kell a nő képébe tolni ezt? Nem kell mindig közlési kényszeresnek lenni.

Kedves Kérdező!

#21-es, #23-as és #35-ös válaszokat olvasd el, mindent elmondanak, #35-ös választ meg mintha egyenesen férfi adta volna, olyan kristálytiszta. :D

Szerintem is a jó kapcsolat az őszinteségen alapul. De bizonyos dolgokat meg kell tartani magunknak. Semmi értelme nem volt, hogy elmondd, viszont a tisztesség érdekében záros határidőn belül döntened kellett volna. Azt nagyon abszurdnak tartom, hogy versenyeztetsz embereket a kegyeidért. Gondolom, közgazdász vagy. Nem veszed észre, mennyire megaláztad ezt a nőt. Még az a megjegyzésed is rendkívül leereszkedő, hogy miből gondolja, hogy nem ő lett volna a legjobb.

Az érzelmi intelligenciád nagyon alacsony, fejlődnöd kell még nagyon-nagyon sokat. Azon gondolkozom, voltál-e már életedben szerelmes, szerettél-e valakit igazán.

"A tanulság egyértelműen levonva:

Nem szabad sosem teljesen őszintének lenni. Ki kell alakítani egy szelektív őszinteséget. Magadról sosem kell megosztani semmi olyat, amiről úgy sejted, hogy nem hallaná a másik szívesen."

És én szerinted milyen tanulságot vonjak le abból, hogy semmit nem reagáltál a részletes hozzászólásomra, csak öntelten felhúztad az orrodat? Majd továbbra is öntelten, de azért beadod a derekad a plebs szokásainak...

A nő történetét is megismerted, és még így sem vagy hajlandó pusztán csak elgondolkodni azon, hogy talán a többi ember nem hülye. Nem kell azonnal megváltoztatni a szokásaidat, csak kicsit elmélázni.

Látod, ha nem vagy olyan makacs és nem ragaszkodsz ennyire valamihez, ami egyértelműen nem vezet eredményre, akkor előrébb tartanál. Most gondold végig: első blikkre ez a nő értékesnek tűnt számodra. Megérte elszalasztani az "elveid" miatt? És mennyire lehetnek jó elvek azok, amik elriasztják a többieket?

"Bár továbbra sem értek egyet azzal, hogy nem lehet bizonyos dolgokat nyíltan kimondani" Ezt akkor fogod megérteni, ha a másik ember érzéseit nem csak egyszerűen kielemzed, mintha valami érdekes bogár lenne, hanem együtt is érzel vele. Az emberek döntései érzelmi alapúak, és nem ez az irracionális, hanem ha valaki ezen csodálkozik, felháborodik és lenéz érte másokat. Te sem vagy kivétel, senki sem kivétel.

(Lifeishard: köszönöm a bókot, de hölgy vagyok. :D Viszont sokat tanultam a férfiaktól, nem az ujjamból szoptam a bölcsességet. ;)