Ha valaki első randin negatív, depresszív, önsajnáltató folytatnátok vele?

#20

Sajnálom.

Biztosan nem egyszerű. 🙁

Viszont azt gondolom ez a párkapcsolatot nem zárja ki. (Nálam az agresszió a teljesen kizáró ok.)

#21

Sajnos úgy néz ki, hogy "pedig de", mert még barátaim sincsenek, csak 3 lépés távolságot tartó ismerőseim.

#22

Ennek konkrét oka van? Vagy a betegség ami elriasztja őket?

#23

Nem tudok rájönni, mert élőben teljes egészében elnyelem a negatív dolgokat és igyekszem semleges lenni és pont annyit visszafelé "adni" e téren, amit kapok. Egyszer azt mondta egy netes ismerősöm, hogy olyan vagyok, mint egy élő tükör ami csak visszatükrözi amit "kap", de semmi többet. Ez kvázi így van.

Kezdeményezni nem tudok és nem is tudom hogyan kell "normálisnak lenni". Irígylem azokat akik felszabadultan beszélgetnek vagy ki tudják mutatni amit éreeznek. Nekem nem megy. Ha meg is kedvel valaki utána meg is utál.

#25

Én sem tudok idegenekkel beszélgetni.

Bár én inkább antiszociálisnak mondanám magam. Vagyis most épp az vagyok.

Talán rossz körökben próbálkozás?

Nem. Ha kicsit szomorkás vagy olyan kis bágyadt, akkor igen. De nekem az már egy vészcsengő, ha valaki panaszkodik. Az utolsó dolog, ami eszembe jutna egy idegennel szemben, akinek tetszeni akarok. Semmiképp sem akarnám azt, hogy más azért készülődjön, jöjjön el és szakítson rám időt, hogy levigyem az életről a szánalmas kesergésemmel vagy mondogalódásommal, amin sem ő sem többnyire senki nem tud segíteni magamon kívül. Sokszor én sem, olyankor kell leszarni a dolgokat, de ezt csak zárójelben.

Ne elém ürítsen, nem a terapeutája vagyok, szórakozni jöttem, jól érezni magam és egy új embert megismerni, nem azt hallgatni, hogy milyen szar neki.

#27

A hencegés, villogás - most komolyan, mitől jobbak azok, pedig az elfogadott, sőt sokaknál kötelező elem...