Hogyan bizonyosodtok meg arról, hogy a nő nem gold digger?

Egyébként sokszor nem is annyira tudatosak a pénzre menő nők.

Sok nőismerősöm nem akar pénzes pasit feltétlen, csak túl könnyen le lehet venni a lábukról őket ajándékkal, utazással, vacsorával.

Aztán mindegyik csodálkozik, hogy a pasi 2x megcsinálja és lelép, hiszen eleve pénzért vette, mi mást várt

Nem azzal van a gond, ha a férfi meghívja a nőt vacsorázni, még azzal sem, ha fizet.

De ha egy nőismerőstől megkérdezem, hogy "na és, milyen volt a randi", és 20 percen át semmit nem tudok meg a pasiról akivel volt, csak annyit, hogy micsoda helyre vitte vacsorázni, és már belengetett egy wellness hétvégét, és vajon elfogadja e, mert mégis milyen puccos hely...

Szóval ismerem őket, alapból nem a pénzre mennek, nem az a fő kiválasztási szempont, de ha valaki pénzt villant akkor mint valami buta 18 éves csitrik azonnal elveszítik az eszüket (a férfiaknál erre mondják, hogy a farkuk után mennek, a nőknél nem tudom, hogy mi után).

Ez egyébként az a kategória, akinél a DW órával, a villantós kocsival, a hétvégi nyaralással nagyon sokat lehet elérni, aztán csodálkoznak, ha gold diggernek nézik őket a végén.

"De akkor ez az egész egy begyakorolt koreográfia. Nem kell fizetnem első randin, csak a tárca után nyúlni, hogy a férfi is lássa, aztán bólinthasson, hogy "ez aztán kész lett volna 500 forintot kifizetni, ennek nem a pénzem kell"."

Egyetértek Veled.

Én fel szoktam ajánlani a nőnek, hogy fizetem, mert én hívtam meg. De utána nem erősködöm, ha nem hagyja.

Viszont itt a gyakorin is mennyiszer olvasom, hogy a pasi milyen spúr, egy 2x500 forintos kávé árát is elfelezte. Ilyenkor tucatnyi nő közli, hogy az ilyen szánalmasat hagyni kell.

Pedig szerintem mindkét félnek az lenne a tiszta, ha az első pár randit elfeleznék (főleg ha 500 forintot kell kifizetni), de a nők többségét úgy nevelik, hogy ez jár, és aki nem gondolja így, azt is meggyőzik a barátnők

Ismerősöm mesélte (magas, vékony, szemüveges pasi, 28 éves), hogy társkeresőn ismerkedve randizott egy csajjal. Randi volt, ugye szóba került, hogy ki hol dolgozik, hol lakik, stb.

Ismerősöm mondta a munkahelye nevét (messze átlag felett jól fizető multi Pesten), és hogy mérnök, öt éve dolgozik ott. Jöttek a kérdések, hogy szülőkkel lakik-e, mondta hogy nem, külön, bérelt lakásban a belvárosban. Jött a kérdés, hogy tart-e autót. Mondta ismerősöm, hogy nem tart kocsit, mert a belvárosban kilép a házból, és minden a szájában van lényegében. Akkor jött a csajtól a kérdés, hogy mennyit keres nettó egy hónapban. Így, telibe. És hogy mennyi van a bankszámláján.

Persze a kávét az ismerősöm fizette, aztán meg is ebédeltek, azt is ő fizette, nem is csinált ebből gondot egyébként.

De úgy érzete magát kb., mintha valami kihallgatótiszt gyóntatná.

Ő szolid, kulturált, nem szól be egy csajnak sem elvből, de gondolom, mondani sem kell, több randi nem volt.

Nem, a golddigger nem a milliomosra megy csak, mert a milliomosért nagy a verseny. Vajna timike egy profi, ő évekig építette magát, az erőszakolós kamuperrel celeb lett, és így sikerült a nemzet pocokját megszereznie.

Golddigger mehet egy fél millát kereső arcra is, a lényeg, hogy jobban álljon anyagilag mint ő. Egy közeli golddigger, pl egy 400-at kereső pasira ment, mert van saját újépítésű lakása (anyuci, apuci segítségéből), meg hitelre 8 millás kocsija.

"Akkor jött a csajtól a kérdés, hogy mennyit keres nettó egy hónapban. Így, telibe. És hogy mennyi van a bankszámláján."

Nem tudom, itt a GYK-n folyton ezt olvasom, hogy ismerős ismerősének a szobatársának szó szerint feltették a kérdést.

Több mint egy éve vagyok egyedül, rengeteget randiztam ez alatt az idő alatt.

Soha senki nem kérdezett még rá a fizetésemre, sőt arra sem, hogy van e kocsim.

Persze van nő akinél látom, hogy éppen a vagyoni helyzetem méregeti, de kivétel nélkül intelligensebbek annál, hogy ezt direktben megkérdezzék.

Ehhez mondjuk az is kell, hogy nálam az IQ az fontosabb, mint a mellbőség, így olyan nőkkel próbálok ismerkedni, akiknek legalább annyi esze van, hogy tudják, a "te mennyit keresel" kérdésből gyors viszlát lesz, és nem vacsora valami jó helyen.

Nem ismerős ismerősének a szobatársa, sokkal közelebbi, csak nem akarok belemenni, remélem, nem olvassa.

Mi a bánatért írtam volna különben kitalációkat.