Miért van sok esetben az, hogy a nő elhúzza a ffi előtt a mézesmadzagot, aztán nem lesz belőle kapcsolat?

Elmondom, hogyan történik ez, kérdező. A lány lát benned fantáziát, és szeretne közelebbről megismerni. Összeszedi minden bátorságát (mert hidd el, ő is ugyanúgy retteg a pofára eséstől, mint te), és ha te már nem mersz közeledni, ő adja jelét, hogy tedd meg. Elhív erre-arra, mindenféle mondvacsinált indokkal, és közben várja, hogy végre megtaláld a tökeidet és férfiként viselkedj. Ez azonban nem történik meg, így aztán továbbáll.

Vagy közben rájön, hogy tulajdonképpen nem is ezt a lovat akarta, mert a külcsín korántsem áll arányban a belbeccsel.

Akárhogy történt is, nem a csajokat kell hibáztatni, pajti.

#27-es okfejtése hibátlan. Vegyük még hozzá gyorsan, hogy nagyon forintosítva nézed a világot. Jó, ha van némi pénzed, de az korántsem jelenti a megváltást. A szerelem hozhat boldogságot a szegénységbe, de a gazdagság a szerelembe soha. Olyan szaga van az egésznek, mintha megvásárolni akarnád a csajt. Gondolom, anyudat se kilóra vette meg a fater. Igaz?

Tudom, hogy nehéz helyzetben vagy. Sokat dolgozol, tanulsz, edzel, és gondolom, az egyházközségben is tevékenykedsz. Így azonban nem jut időd a csaj lelkével törődni. Ne feledd, a testét minden fajankó meg tudja ölelni, de neked a lelkét is meg kell.

Mesélek valamit.

Az exemmel nagyon mélyen kezdtük. Két mélytányérunk volt két kanállal. Ezeket is a kórház konyhájáról kölcsönöztük. Olyan albérletben laktunk, hogy ha este 10 kor lekapcsoltam az olajkályhát, reggelre belefagyott víz a pohárba. De nem számított. Fiatalok voltunk, tele energiával, tettvággyal. Másod-és harmadállásokat vállaltam, szombaton kőműves mellett segédkeztem, éjjel buliban zenéltem. Vasárnap a sírköves barátomnál dolgoztam. Lassan meglett mindenünk. Aztán egy nap beütött a krach. A Zasszony benyögte, hogy elhagy. Qrvára nem értettem a dolgot. Ugyan mit tudhat az a másik fickó, aki sem külsőre, sem észbeli képességek terén, se anyagilag nem ér a nyomomba se. Magamban elhordtam mindenféle rihonyának a feleségemet. Csak később jöttem rá, hogy mit tudott adni a fickó. Időt. Figyelmet. Jelenlétet. Én ezzel szemben sohasem voltam otthon, amikor mégis, akkor meg nem voltam használható semmire. Az exem egyszerűen nem tudta nőnek érezni magát mellettem.

Érted, mire akarok kilyukadni? A nő is emberből van. Emberebb emberből, mint mi, férfiak. Sokkal több érzés szorult belé, és ezeket az érzéseket táplálnunk kell a magunk szegényes módján. Széppé kell tennünk az életét, ha azt akarjuk, hogy széppé tegye a miénket.

Nem titok, hogy a második feleségemmel sok-sok éve imádjuk egymást töretlenül. Ehhez azonban sokat kellett tanulnom. S azt meg csak a saját hibáiból, a kudarcokból tud az ember.

58F