Lányok, ha van jogsitok és autótok mennyire várjátok el, hogy a párotoknak legyen?

Szia!

Bár mindkettőnknek van jogsija, de autóm csak nekem van.

Őszintén, így annyira nem zavar, ha hosszabb távra megyünk, akkor a párom vezet, de ha jogsija sem lenne az lehet, hogy kicsit hátrány lenne. Nem azért mert én ezért lenézném vagy bármi, szó sincs ilyenről, hanem csak biztosabb ha van mindkettőnknek, ne adj isten vészhelyzet esetén jól jönne...

Mikor 17-18 voltam, a velem egyidős fiú ismerőseim mind letették. És most is csak olyan ismerőseim vannak, akiknek van jogsijuk, kocsijuk.

Nekem jogsim van, kocsim nincs, van mit vezetnem, de nem mindig, és nem is kell. Szeretek sétálni, úgy is elérek mindent, de ha olyan helyre kell menni, örülnék ha nem busszal, nem vonattal. Pl. ünnepekkor a rokonokhoz, wellnes, kirándulás, stb...

Egy jogsit letenni nem nehéz, de annak aki nem akarja annak nehéz. Én is sokáig húztam-halasztottam, letettem és morgolódtam, de jó lett volna korábban. Sok olyan eset volt, mikor én vettem át a kormányt, én vezettem tovább mert a sofőr rosszul lett. És még sorolhatnám.

És az hogy valaki a városban él, kifogás... ki is kell mozdulni, világot látni.

Lesznek gyerekeim, én is szeretném őket vinni mindenfele.

Jelenleg nem zavar, de hosszabb távon már szükségesnek tartanám, hogy legyen jogsija, illetve (közös) autó. Belvárosban nyilván nem számít, de agglomerációban élek, hamarosan összeköltözünk, és itt nem árt, ha van.

Viszont az, hogy valakinek nincs jogsija, nem egy megváltoztathatatlan tényező, viszonylag könnyű változtatni rajta. :) Én most biztatom a párom, hogy szerezze meg (nem cseszegetem érte, hanem biztatom), mert jól fog az jönni! Akár munkánál is!