Már lassan 2 éve a suliban egy lányt nézek, de még mindig nem mertem oda menni hozzá, nagyon bejön mit tegyek?

a 23.40-esnek üzenem, h amennyiben engem parasztozott le, legyen szíves megmagyarázni, h miért. csak leírtam, h mekkora lúzer voltam én a gimiben, mert nem szeretném, ha a kérdező is így járjon és ez befolyásolja a jövőbeni kapcsolatait, mert ha nem biztatjuk, honnan venné az önbizalmat?!

ráadásul ritka nagy köcsög lehetsz, ha lányokkal így beszélsz.

Hidd el én 1 évig néztem egy csajt semmit nem szóltam hozzá....NEMis jöttünk össze!

Annyi volt h elmondtam neki 1 év után!

Ne mond el neki!

Hívd el valahova de elöbb beszélgess vele percekig !!

Kapcsolat alapja!...

Lehet. De az is elfőrdulhat, ma 06:24, hogy te vagy s*ggfej. Persze a valósíznűbb, hogy te is csak egy 13-16 éves szerencsétlen vagy, aki még semmit nem tud az életről. Gondolom te is mindennel kapcsolatban az msn-t hívod segítségül vagy egy fórumot, jellemzően olyan tárgykörökben, ami megoldhatatlanok ily módon.

Ha szerinted az segítség, hogy egy 2 éve szerencsétlenkedő embernek azt írod, "ne félj, próbálkozz", akkor ostobább vag, mint ő.

háát nemtom :D

velem is volt ilyen. egy csodás csaj, minden nap megnéztem a suliba. De szerencsére megtaláltam myvipen.

Olyan 3 év felvett, hogy felvegyem msn re. és már egész jóban vagyunk :D

proba szerencse

Helló!

Csak biztatásképpen én tegnap leszólítottam egy csajt a mekiben. Teljesen rá voltam parázva. Biztos voltam benne, hogy el fog küldeni, de gondoltam muszáj odamennem már csak magam miatt is. Körülöttünk emberek voltak, szal gondolom néztek bennünket, hogy mit csinálunk, de abban a pillanatban észre sem vettem.

Szóval a haverommal mentem, aztán megláttam a csajt. Megettük a kajánkat, és mondtam neki, hogy én oda fogok menni, ha meghalok akkor is. Mondtam azért, hogy pakoljon össze, mert utána azonnal lécelni akarok. Alig kaptam levegőt úgy paráztam, mert elég jó csaj volt.

Aztán egy idő után felálltam. Ő épp menni készült. Odamentem hozzá:

-Helló!

-Helló!-mosolygott, pár másodpercig néztük egymást.

-Azt akartam mondani, hogy nagyon szép vagy!-és ezután már léptem is hátra egy lépést, hogy ne érezze úgy, hogy letámadom, meg alig voltam magamnál. Ő viszont ahelyett, hogy elmenekült volna, vagy elküldött volna, elkezdett kérdezgetni, hogy ki vagyok mi vagyok. Tök jófej volt. Ő is beparázott, de elvoltunk. A végén megadta a számát. Szal bátorság! Sosem tudhatod, hogy hogy alakul!

látod, azért vannak itt sikerélmények, főleg az utolsó nem semmi sztori :)

igazi bíztatás!

szóval ha ezekután sincs merszed odamenni, akkor már nem tudunk segíteni neked.