Miért lettek ilyen beképzeltek és nagyképűek a mai lányok?

*"Ezt úgy szoktam mondani- a nő lelkileg, a férfi fizikailag erősebb. De lassan már ebben sem leszek biztos, és éppen a jelenlegi partnerem (igen, "akit" én "irányítok") bizonytalanított el abban, milyen kitartóak, lelkileg (is) erősek tudnak lenni a férfiak! :) Tehát, gondolhatod, hogy ő egyáltalán nem egy "papucs"."

Nem abban- hanem "ebben". Természetesen arra céloztam, hogy ő lelkileg piszok erős, hatalmas belső tartása van. :)

#27

Nézd, nem megsérteni akarlak, de nekem is vannak gyenge pontjaim és ha azt nagy ritkán de előhozzák akkor az alapvetően logikus személyem elvész és már nem tudom higgadtan kezelni. Mindenkinek vannak ilyen pontjaik, Neked is kedves válaszoló! Mivel mi emberek rendkívül összetettek vagyunk ezért soha nem fogjuk tudni megérteni a másikat egészen. Ráadásul van, hogy abból alakul, hogy nem pihente ki magát az illető, rossz kedve van valamiért stb.

#28

Kedves domináns hölgy!

Nos, lehet nem a legjobban fogalmaztam, de egyet mondhatok, nem mesét írtam. :) Társadalomkutatók munkáit amúgy is szeretem olvasni, tanulmányozni és noha férfi vagyok a lelki dolgok terén is szívesen tanulmányozom az egyes eseteket. Általában összetett, társadalom egészére figyelek, persze kivétel erősíti a szabályt - kijelentés megállja a helyét most, régen és jövőben is. Viszont rengeteg mindenben különbözünk, másként látjuk és ez nem azt jelenti, hogy a másik fél rosszul látja, hanem azt, hogy másként. Ez ugyanúgy a nők részéről is megvan, hiszen önmagukból kiindulva a férfit akár érzelemmentesnek vagy hidegnek láthatják, de ez szintén csak viszonyítás kérdése. Nekem semmi bajom azzal ha domináns vagy, mert nem akarlak megnevelni, sem az egómat rád erőltetni. Viszont azt Te is látod, hogy még a nők is nagyon különbözhetnek.

"A kölcsönös tisztelet, bizalom ami fontos, viszont visszakérdeznék: ti milyen nőket tudtok igazán tisztelni? Aki mindenben követi a szavaitokat? Átengedi az életét, hogy "rendelkezzetek" (jó értelemben!) felette, döntsetek helyette, mi a jó neki, "pátyolgasságot"? Mert én a környezetemben nagyon nem ezt látom. :)"

- kérdésedre szívesen válaszolok, viszont mivel nem tőlem kérded hanem globálisan a férfiaktól ezért nem lehet egy mondatban válaszolnom rá vagy azt kellene gondolnom, hogy a véleményemet félreértetve általános képet gondolhatsz rólam is. Nem veszem sértésnek mert nem ismerhetsz, általánosan a férfiak a parancsoló és kisajátító típust alkotják, ha engem kérdezel akkor némileg más a válaszom: az olyan nőt tisztelem aki nem támaszkodik rám de nem is akar uralkodni rajtam, sem birtokolni, megadja a szabadságot vagyis nem csüng folyton a nyakamon és cserébe én sem sajátítom ki. Dominanciát tekintve a kettő között állok, hol engedek szeretettel, hol erélyesen lépek fel.

Továbbra is a kérdésedre válaszolva, fentebb már írták páran, hogy a férfiak szeretik az irányító nőket. Részben igaz, egyet is értek, de nézzük meg miért is! Mindkét nem tagjai szeretik ha a másik fél egy kicsit csibész, valljuk be egy olyan nő/férfi aki kiszámítható, amolyan jókisfiú/jókislány az unalmas, egy hét alatt kiismerhető. Egy olyan viszont aki mer és tud huncutkodni, néha átvenni az irányító szerepet az izgalmas. Így már egészen más megvilágításba kerül a dominancia, hiszen kit is lehet tisztelni? Akire fel lehet nézni valamiért, akár azért mert olyan vicces, dolgos, egyenes, kitartó, okos, művelt stb. stb. márpedig a tisztelet és szeretet igen közel áll egymáshoz. Vagyis kijelenthetem, hogy a nők meg szeretik az (akár csak néha) irányító de egyben a megbízható és érzelmes férfiakat?

Amúgy meg vannak nagyon jó meglátásaid. Sőt, most olvastam el a nagyon hosszú válaszod. Először is, köszönöm, jól esett a figyelmed amit rám áldoztál, tisztelem ha valaki még így névtelenül is képes erre! Amit leírtál nagyon meglepett, márpedig azért mert nagyon hasonló véleményen vagyunk ahogy látom, csak elbeszélünk egymás mellett, de ugye ez érthető a nemek különbségéből fakadóan. :) A leges-legjobbakat kívánom tiszta szívemből!

Először is, köszönöm a válaszodat. Nem is fűznék hozzá sokat. Ezek szerint nagyjából sikerült megértenünk egymás nézőpontjait.

Én is a legjobbakat kívánom neked! :)

"Ne vegyétek a férfiak lekicsinylésének, de a logika szoros kapcsolatban áll (bármily fura) a nyelvi készségekkel is, a többszempontú gondolkozásra való képességgel még inkább."

Foglalkozásomból adódóan ismerek több olyan férfit, akik alig tudnak beszélni, de logikusak, mint egy gép.

A vitának egyik eleme a logikus érvelés. Sok esetben le tudom győzni a vitapartneremet akkor is, ha tudom, hogy nincs igazam. Vagyis tudnám, mert már régen nem művelek ilyet. A nyelv rutinosabb használatával és a másik gondolatainak elterelésével lehet kompenzálni a logikai hiányosságokat.

Én nőkkel nem szoktam vitatkozni, mert sosem az eszükre, hanem mindig az érzelmeikre kell hatni. Semmi értelme bebizonyítanom az igazamat, ha közben megalázom.

Te vagy a kocsmában, diszkóban kerested a férfi vitapartnereidet, vagy ők sem akartak téged megbántani.

"Foglalkozásomból adódóan ismerek több olyan férfit, akik alig tudnak beszélni, de logikusak, mint egy gép."

Tisztázni kellene, mit értsünk egész pontosan "logika" alatt?

"A vitának egyik eleme a logikus érvelés. Sok esetben le tudom győzni a vitapartneremet akkor is, ha tudom, hogy nincs igazam."

Az "igazság" plasztikus- tőlünk is függ, hacsak nem egy teljesen egyértelmű tényről van szó (pl. Kantot idézve, 2+3=5 /talán nem ezeket a számokat használta a példájában, de a lényeget tekintve ez most elhanyagolható/).

Ha már bonyolultabb mintázatokból álló igazságokat kell bizonyítani, akkor az egész hasonlóvá válik a fraktálokhoz. Polányi írt erről sokat (tudománykritika). Tudom, mindkettő férfi volt (Kant, Polányi)- de javamra legyen mondva, engem több pontban csak igazolni tudtak. Sőt, Kant mondandóját néhol egyenesen cáfolnám.

Lényeg, ami lényeg, konkretizálnod kellene, mire érted, hogy "tudod, nincs igazad".

Természetesen manipulatíve meggyőzhető a vitapartner, az érzelmeire hatva szintúgy: de minden egyes megnyilvánulásunk, sőt, száraz logikai érvelésünk felerészt abból fakad, mit szeretnénk bizonyítani, és hogyan. Tehát végső soron "érzelmeinkből".

Nálad is épp úgy hatnak, amikor manipulálni próbálsz valakit, mint a másik félnél.

"Vagyis tudnám, mert már régen nem művelek ilyet. A nyelv rutinosabb használatával és a másik gondolatainak elterelésével lehet kompenzálni a logikai hiányosságokat."

Nem nevezném ezt kompenzálásnak. Mert ha igen- akkor nagy szónokaink, politikusain, sőt! Filozófusaink jelentős része is pontosan ezt csinálta. Mellesleg, továbbra is áll, hogy szét kellene választani a szubjektívet az objektívtől.

"Én nőkkel nem szoktam vitatkozni, mert sosem az eszükre, hanem mindig az érzelmeikre kell hatni."

Hidd el, ez mindenkinél így van. Rég nem választom szét a kettőt.

Ész? Érzelmek? Hm- szerinted az ész az agyban, az érzelmek a "szívben" kapnak helyet?

Rég túlhaladott szemléletmód számomra ez, még akkor is, ha nem így érted.

"Semmi értelme bebizonyítanom az igazamat, ha közben megalázom.

Te vagy a kocsmában, diszkóban kerested a férfi vitapartnereidet, vagy ők sem akartak téged megbántani."

Általában tudományos vitákban vettem részt- de részben alá tudom támasztani, amit írsz. Rég nem vitatkozom már. Vitával csak megtörni lehet az embereket. Ha érzelmileg(!) képtelen volt elfogadni, hogy igazam van, a végén érvek hiányában egyszerűen személyeskedni kezdett. :)

Régi mondás az is, hogy a férfi az okosság, a nő a bölcsesség. Persze közel sem tartom ezt a mondást pontosnak. Képes vagy hatni a nőkre, manipulálhatod őket, mert a nő alapvető természeténél fogva mindig figyelembe veszi az emberi tényezőket is. A bölcsességben mindig ott a szeretet (és ezt most nem arra értem, hogy a nők jobb emberek lennének, sőt, nem is arra, hogy minden nő olyan nagyon bölcs lenne- bár így volna!)

Megsajnáltathatod magad vele (ezzel sok férfi élni is szokott) és akkor a nő azonnal úgy viszonyul hozzád, sutba dobja a "tényeket", a "logikát"- mert az "ember" a legfontosabb.

A férfi jobban elvan a gépekkel, számokkal (és ez szintén nem azt jelenti, hogy a nő kevésbé értene ezekhez!)

Lise Meitner ezért ugrott ki abból a kutatásból, melynek sikerességében lényegében az ő személye volt a legmeghatározóbb.

Mert belegondolt az emberi tényezőkbe. Míg a férfiak nem feltétlenül gyűlöletből, inkább az ez iránti érdektelenségből fakadóan tovább folytatták, hisz ha valami "logikus" dolog működik, működhet, akkor azt meg kell csinálni, meg kell alkotni, ki kell próbálni, lesz ami lesz (néhány ezer-tízezer ember simán feláldozható érte).

Persze, sarkítok. És természetesen az egyensúlyhoz mindkettő kell.

Mind a női, mind a férfi pólusnak hatnia kell(ene), hogy fejlődés lehessen- ne pangás, vagy pusztítás.

Az alapvető véleményem tömören mondva az, hogy mindkét félnek önállóan kellene erősnek lennie. Lehet félreérthető volt egy-egy véleményem, mégis azt tartom elfogadhatónak ha a nő és a férfi egymaga is képes erős és önálló lenni, nem támaszkodik a másikra és nem is tartja sakkban különböző megkötésekkel. A domináns szó használatán elgondolkoztam, elképzelhető, hogy némileg más jelentéssel bír számomra. Nekem azt jelenti, hogy a másikat akár ki is használja és vezeti az orránál fogva. Némileg negatív szóhasználat számomra. Hanem... ha valaki az erős és önálló, irányító, de a másikat tisztelő jellemet érti alatta akkor meg abszolút támogatom. Mert sem a férfi sem a nő elnyomását nem szívesen látom, mert mindenki szabad akaratúnak született.

Jól elbeszélgetünk itt, de a tisztelt kérdező megtalálta a választ? Lévén ez lenne a lényeg!

OFF

Kedves Domina! :-)

Logikus az az érvelés, amikor az érvek egymást erősítik és minden kijelentés bizonyítható. Nagyon jó példa a látszólagos logikára a Gyalog galopp Boszorkányper jelenete.

Az igazság objektív. Akkor is az, ha nem ismerjük a teljes igazságot és összekeverjük a mi kis szubjektív igazságunkkal. Ha már idézgetünk (Közben eszembe jutott a Szexmisszió c. lengyel klasszikus... ha még nem láttad, akkor nézd meg!), talán Newton mondta, hogy egy tudós jelentőségét az határozza meg, hogy mennyi időre tudta hátráltatni a tudomány fejlődését. (Nem pontos az idézet.) A fizika törvényei egzakt dolgok, mégis vitatkoznak róluk és sokáig igaznak tekintünk téves megállapításokat.

A vita témájának és okának nincs köze az érvelés felépítéséhez. Aki érzelmileg kötődik a vitához, az már hátrányban is van.

Egy vitát nem lehet összevetni egy szónoklattal. Az utóbbi egy egyoldalú kommunikáció és a hallgatóság számossága miatt a cél a többség meggyőzése. Itt elvárt a szónoki képesség, hiszen a hallgatóság egy része nem is értené a részleteket. (Ma olvastam, hogy a kiszivárgott MSZP stratégiát, miszerint a kampányban nem nemzetgazdaságról, hanem gázszámláról fognak beszélni.

Egy néhány fős vitánál viszont a minden, ami nem logikus és tényszerű, az csak kompenzálás.

Nem hiszem! :-) De tudom, hogy általában igaz az állításod . Ha érzelmileg sikerül megfogni a másikat, akkor már nyert ügyem van.

"... Rég túlhaladott szemléletmód számomra ez, még akkor is, ha nem így érted."

Ha nem így értem és az következik a megjegyzésedből, hogy ezt te is tudod, akkor miért írtad ezt?

Sosem volt szükségem arra, hogy sajnáljanak. Nem is szeretek sajnálható állapotban lenni. Sőt! Ha választanom kell, hogy szeressenek vagy tiszteljenek, akkor ez utóbbit választom.

Szerintem ne off-oljuk tovább ezt a témát. Ha valamit még hozzá akarsz fűzni, azt inkább privátban tedd! Örültem a válaszodnak!

37: Tökéletesen egyetértek. :)

38:

"Kedves Domina! :-)"

Nem tudom, ez honnan jött, de szabadon választó emberként inkább úgy döntöttem, bóknak veszem. ;D

"Logikus az az érvelés, amikor az érvek egymást erősítik és minden kijelentés bizonyítható. Nagyon jó példa a látszólagos logikára a Gyalog galopp Boszorkányper jelenete."

Láttam a filmet, tudom mire gondolsz. Még írnám is, hogy egyetértünk. Szerintem nem beszélünk feltétlenül más nyelven, csak nem egészen értesz, illetve a megközelítésidet én már nem használom.

"Az igazság objektív."

Persze- ha annak tekintjük. Minden további nélkül rámondható az igazságra ez. :) A kijelentés tehát önmagában nem mond túl sokat. Annyi, mintha kijelenteném: az igazság = az igazsággal.

Az én látásmódomban egyenlő hangsúllyal szerepel az objektív/szubjektív fogalma, illetve még inkább: legszívesebben már nem használom egyiket sem. Mindkettőnek csak egymáshoz viszonyítva, bizonyos összefüggésben van értelme.

Ez kb. olyan, mint a kreacionizmus kontra teremtés, szabadság kontra determináció, materializmus kontra mentalizmus..

(És természetesen az ezekről való viták soha nem érnek véget).

"Akkor is az, ha nem ismerjük a teljes igazságot és összekeverjük a mi kis szubjektív igazságunkkal."

A te megközelítésedben megvannak a maga kategóriái ezeknek: elkülönítesz egy ismert-abszolút részigazságot; és egy feltételezett nagyobb igazságot. Ha objektíve közelítesz meg mindent, (nem én erőltetem ezt, nekem teljesen más a látásmódom!)- megkérdezném (de nem teszem), mi bizonyítja számodra a feltételezett igazság létét?

"Ha már idézgetünk (Közben eszembe jutott a Szexmisszió c. lengyel klasszikus... ha még nem láttad, akkor nézd meg!), talán Newton mondta, hogy egy tudós jelentőségét az határozza meg, hogy mennyi időre tudta hátráltatni a tudomány fejlődését. (Nem pontos az idézet.)"

A filmet láttam- de férfi szempontból elég elfogult. ;D

A valóság pedig plasztikus. És ezer, millió féle aspektusból megközelíthető, megélhető, értelmezhető- ennek pedig szerves része a tapasztaló aspektus is. A tapasztaló és tapasztalt aspektus együttesen határozza meg. (Remélem így már érthetőbb- és tekintheted nyugodtan "objektívnek" is).

"A fizika törvényei egzakt dolgok, mégis vitatkoznak róluk és sokáig igaznak tekintünk téves megállapításokat."

Nem feltétlenül téves- akkor, és ott lehetett igaz. :)

"A vita témájának és okának nincs köze az érvelés felépítéséhez. Aki érzelmileg kötődik a vitához, az már hátrányban is van."

"Érzelmileg" mindenki kötődik. Nem tudsz önmagad nélkül megtapasztalni semmit sem.

Kant legnagyobb tévedése az volt, amikor a "dolgok önmagában való létéről" beszélt.

"Egy vitát nem lehet összevetni egy szónoklattal. Az utóbbi egy egyoldalú kommunikáció és a hallgatóság számossága miatt a cél a többség meggyőzése. Itt elvárt a szónoki képesség, hiszen a hallgatóság egy része nem is értené a részleteket. (Ma olvastam, hogy a kiszivárgott MSZP stratégiát, miszerint a kampányban nem nemzetgazdaságról, hanem gázszámláról fognak beszélni.

Egy néhány fős vitánál viszont a minden, ami nem logikus és tényszerű, az csak kompenzálás."

A viták többsége pontosan arról szól, hogy minden résztvevő próbálja bizonyítani: az ő állítása a leglogikusabb, legtényszerűbb.

"Nem hiszem! :-) De tudom, hogy általában igaz az állításod . Ha érzelmileg sikerül megfogni a másikat, akkor már nyert ügyem van.

"... Rég túlhaladott szemléletmód számomra ez, még akkor is, ha nem így érted."

Ha nem így értem és az következik a megjegyzésedből, hogy ezt te is tudod, akkor miért írtad ezt?"

Mert értem a szemléletmódod, de nem használom (már). :) Bizonyos összefüggésekben persze használható!

"Sosem volt szükségem arra, hogy sajnáljanak. Nem is szeretek sajnálható állapotban lenni. Sőt! Ha választanom kell, hogy szeressenek vagy tiszteljenek, akkor ez utóbbit választom."

Elhiszem. :)

"Szerintem ne off-oljuk tovább ezt a témát. Ha valamit még hozzá akarsz fűzni, azt inkább privátban tedd! Örültem a válaszodnak!"

Minden használható valamire- talán a kérdező ebből is tanulhat. :)