Hogyan tehet szert barátnőre egy alacsony, vékony, férfiatlan fiú (aki mindezeket a tulajdonságait kicsit sem bánja)?

Na mi az :)

Azért ne tessék elszomorodni! :)

Szerintem te most egyszerűen közönségesen viselkedtél. Én nem gondolkodom ilyen kifejezésekben, hogy "paprikajancsi", mert egyszerűen nem tudom, mit kezdjek vele. Nincs szükség lekezelő szavakra.

Nem vagyok elszállva magamtól, ahhoz ugyanis, amit tanulmányaim alatt művelnem kell, a legjobb, ha a legfőbb kritikusom én magam vagyok.

Tényszerűen próbálom látni mindig is a dolgaimat.

Idegen szavakat pedig gyakran kell használnom - tanulmányaim is erre köteleznek. Nyilvánvalóan mindenkivel úgy beszélek, ahogy kell.

De miért, most használtam egyáltalán idegenszót?

Hidd el, én aztán próbálok senkit nem megsérteni. Nem én vagyok az, akihez ha odajön egy hajléktalan, durva szavakkal elküldi. Mert én sok ilyet látok az utcán, de én... én például ezt semmiképp nem tudnám megtenni.

És gondold át, hogy érdemes-e másokat ok nélkül megsértened. Én ezt szintén próbálom elkerülni. Mert semmire nem jó.

Abszolute tévúton jártok és kötve hiszem, hogy értetek komolyabban a lélektanhoz, azok alapján, amit elmondtatok. Persze, lehet, hogy meglepetés ér... az egyetemen is elég kreténségek szoktak néha elhangzani. És le vagyok szállva a földre, higyjétek el. Az már csak egy másik dolog, hogy érdeklődésemből fakadóan nem tudok a tv-sorozatokról meg az egészséges életvitelről fecsegni és kevés az olyan ember, akivel mondjuk PNL-ról lehetne beszélni. Néha akad, na, és ilyen érdeklődésűvel kapcsolatom is volt már. Csak olyan ritka az ilyen ember... Engem halálra untatnak a hétköznapi témák, ezt igazán meg lehet érteni.

És igen, a tanulmányaimról beszélek. Miért ne beszélhetnék, hiszen a tudománynál számomra nincs fontosabb dolog. De mégsem szigetelődök el a társadalomtól. Ha csak van lehetőségem rá, segítek.

És miért ne beszélhetnék magamról?

Azt csinálom, amihez kedvem van. Egyébként meg a többi kérdésem itt egészen más jellegű, de jellemzően azokra senki sem válaszol. Jellemző, ide csak ilyen szűk látókörű tudatlanok járnak. Véletlenül se segítsen már nekem valaki abban, hogy hol találom meg Wols verseit, pedig már igazán régóta keresem, és senki ne segítsen hozzájutni angol nyelvű finn társadalomtörténethez... (ezek ritkaságok egyébként)

Mindegy, ez abszolút jellemző erre az oldalra. Én itt úgy látom, csak eltévedtem. Talán törlöm majd a kérdéseim is, úgysem kapok választ.

Még valami: "Rendes testet készíteni" - honnan tudtad, hogy kerámiával is foglalkozom? :-)

Az önigazolást pedig nem jó értelemben használtad, de ezt eleinte én is félreértettem.

És nem nézek fel magamra, a tanáraim is azt bírják bennem, hogy minden kritikának hajlandó vagyok alávetni a munkáimat. Persze, hogy sok az "én", hiszen az én korom különösen a feltörekvés időszaka. Mikor máskor, ha nem most. Az ember élete során ilyenkor tud a legegoistább lenni, de ez el fog múlni, amint megállapodik valamiben az életpályám, legalábbis megállapodni látszik.

A nyakatekert elméletek pedig csak sokaknak tűnnek nyakatekertnek, valójában a szokottnál nagyobb őszinteségre sarkallnak.

Életemnek számos szégyenfoltja van és én ezekre azoknak, akik közel akarnak hozzám kerülni, kertelés nélkül válaszolok. Itt ezeket persze nem osztom meg. De elhihetitek, én aztán nem titkolom a legszégyellnivalóbb dolgaimat sem.

Őszintének kell lenni.

És én az vagyok. Magammal és másokkal is.

Néha betegesen őszinte, ez viszont igaz, de már ebben is mérséklem magam, mert felismertem.

Szóval egészen máshogy áll a helyzet.

Az embernek pedig magáról beszélnie egyáltalán nem szégyen, sőt, sokkal többet kellene magunkról beszélni, akkor kevesebbet alakoskodnánk mások számlájára.

Nézzétek meg például magatokat... Fölöslegesen szapultok, ahelyett, hogy komoly válaszokat adnátok vagy magatokba néznétek. Vagy mit tudom én mi. :)