Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Randizás » Na jó, én ezt már nem bírom,...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Na jó, én ezt már nem bírom, ideje a névtelen értelmiséghez fordulnom. Tanácsot szeretnék kérni! Mit tegyek, hogy megtartsam a lány figyelmét?

Figyelt kérdés

Rengeteg hamvába holt, csírájában meghalt ismerkedésen vagyok túl. SOk ezek közül úgy nézett ki, hogy ezen az oldalon rámírt a lány és pár üzenetváltás után kifogytunk a témákból. De volt, amikor élőben fogytunk ki a témákból. A séma mindig ugyanaz: az elején még talán érdeklem a lányt, azután fokozatosan egyre kevésbé, végül azon kapom magam, hogy már csak én kapálózok, csak én írogatok, csak én próbálom kétségbeesetten fenntartani az ismeretséget.


Le kell szögeznem, hogy rengeteg önismereti, önboncolgatós kérdést írtam ki erre az oldalra már, amiknek leginkább az volt a céljuk, hogy megtudjam, mi a baj velem, ugyanis értelmes, normális srácnak tartom magamat, de valahogy ez szemlátomást nem érdekli a csajokat.


Miután beszéltem sokat egy soka tapasztalt ismerősömmel, arra jöttem rá, hogy talán nem harcolok eléggé. Túl hamar feladom. Valami olyan gondolkodásmódot keresek a lányokban, ami csak jóval idősebb korban jön meg, és a racionalizálás helyett egyszerűen monoton módon újra és újra próbálkoznom kéne, új és új módszerekkel. Kitartóan addig kéne ostromolnom őket, hogy végre célba érjek. Na, ehhez keresek most módszereket.


Mostanában is MSN-ezek egy lánnyal, akit kezdetben nagyon érdekeltem, most pedig teljesen egyoldalú az érdeklődés az én oldalamról. Eljutottunk odáig, hogy már csak én írok rá, csak én kérdezgetek, csak én akarok találkozni (elvileg ő is akar, de egyre kevésbé érzem ezt a szándékot). Arra gondoltam, hogy valamivel érdekesebbé kéne magamat tenni a szemében. De mivel? Hogyan tálaljam magam? Kezdek kifogyni az ötletekből, mellesleg a sikerélmény nélküli kapálózás sem túl motiváló.


Most ilyenkor mit csináljak? Agyaljak ki dolgokat, hogy érdekesebbé tegyem magam, hogy találkozásra csábítsam és valahogy esélyt teremtsek magamnak, hogy megszerezhessem, vagy hagyjam a fenébe? Honnan tudhatom, hogy mikor érdemes még küzdeni és mikor tartok ott, hogy egyszerűen olyan szekér után futok, ami nem vesz fel?



Minél több választ várok, lehetőleg tapasztalt emberektől!


20/F


2012. júl. 9. 00:57
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
Nekem van egy lány ismerősöm neten, akit több, mint egy éve ismerek, de nem csajozás szándékából, csak barátként tekintek rá. De ugyanúgy tudunk beszélni, vagyis írni. Tekints barátként rájuk egy ideig, utána megoldódik a probléma.
2012. júl. 9. 01:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:

Ezen miért kell kiakadni?

Nem jössz be neki ezért szarik rád,ennyi.

Keress tovább,ha meg majd akar valamit akkor rád fog írni.

Annyira azért ne fuss utánuk.


Most pedig feküdj le és holnap kezd újra.:P

2012. júl. 9. 01:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 A kérdező kommentje:

Nem azért akadok ki, mert nem jövök be neki.

Azért akadok ki, mert ezt nem tudja normálisan a tudtomra adni. Azért akadok ki, mert félóránként ír választ, azért akadok ki, mert találkozni akart velem, most pedig megbeszélünk valamit és nem lesz belőle semmi, csak halmozza a kifogásokat.

2012. júl. 9. 01:05
 4/13 anonim ***** válasza:

Én úgy gondolom felesleges ilyen csajok után futnod. Nem mind vágyunk arra, hogy folyamatosan az arcunkba lihegjenek, és vadul ostromoljanak. Most a 21. században már mi is szeretünk udvarolni, mi is képesek vagyunk kapálózni ha valamit akarunk.

Sokkal érdekesebbnek tűnnél, ha nem egyből kiadnád magad, hanem picit titokzatosan lennél. Az msn egy full személytelen dolog, de mégis lehet vele játszani. Próbálj meg nem ráírni a csajra. Keltsd fel valamivel a figyelmét, ez egészen egyszerű, hisz ha egy húron pendültök meglesz ez az érzés a lányban. Hagyd hogy ő is rád írjon. Ha sokáig nem ír, csak akkor röfögj rá, hogy na mizu :)

Akiknél nincs meg a szikra, vagy annyi, hogy egyáltalán a találkozóba belemenjek, akkor az már veszett fejsze nyele... Nem tudom mennyi idő után próbálod találkozóra hívni az illetőket, de lehet hogy szimplán csak több időbe telik neki. Én sem szívesen mennék bele egy találkozóba mondjuk 2 hét után. De ez én vagyok, és félek az emberektől :D


19/L

2012. júl. 9. 01:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:
Jah, hogy nem tud normálisan "lekoptatni"? Ez a bunkóság és a jószívűség keveredése. Nem tudja hogy kell szépen lepasszolni, nem akar megbánta, vagy csak szarik rád. Ha félóránként válaszol folyamatosan és elvileg nem elfoglalt, akkor hagyd a francba. Az ilyen nem érdemel fáradságot és energiát.
2012. júl. 9. 01:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:

Lehetséges, hogy nem vagy kritikus másokkal, és leginkább csak Magadban keresed a hibát, ha valami nem működik?

Mint ahogy most is....


Mert ez egy tulajdonságcsomag akkor, ami még az alábbi elemeket is tartalmazza:


1.) Rávetíted a saját pozitív tulajdonságaidat a lányra, amik őbenne valójában nincsenek is meg. Pl. Te jól társalogsz, ő meg nem. Magasabb a műveltséged, mint neki És ezt nem veszed észre, azután Magadat hibáztatod, pedig lehet, hogy csak zavarja, hogy nem érti, amit mondasz, pl. van, aki nem tudja, mi az a szó, hogy PÉLDÁUL, meg kovalens kötés, meg exponenciális, meg crescendo, meg forte fortissimo. Te meg használod a Számodra természetes szavakat, a másik meg lemarad. Te meg azt hiszed, megfelelő partner Neked, de valójában mindig "rangon alul" választasz.

Az is, hogy MSN-ezel vele... ez egy olyan "proli" kommunikációs mód... régebben még csak egyetemisták és rendszergazdák voltak a neten, nekem 10-ből 10 netes ismeretségből hosszú barátság lett, de ez már 10 éve megváltozott - mármint a neten levő közönség.

Szóval pozitív előítéletekkel élhetsz, és ez is lehet oka a leírt kudarcnak.


Most a többit elfelejtettem, mit akartam mondani, mad szólok, ah eszembe jut.

2012. júl. 9. 01:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 A kérdező kommentje:

Le kell szögeznem, először ő akart találkozót. És már amúgy találkoztunk is.


A "hurrá, egyenjogúság, udvaroljanak a lányok is!"-dologgal bocsi, de képtelen vagyok egyetérteni. Bizonyos mértékig persze oké, egy lánynak is kell jelzéseket adnia. Sőt, köztudott, hogy valójában a lány kezdeményez jelzésekkel. De az, hogy egy lány fusson a fiú után... hát nem tudom. Egy ideig talán, de azért ne úgy, mint egy fiú...

2012. júl. 9. 01:11
 8/13 anonim ***** válasza:

2.) Ha nem jól társalog, és nem olyan jó a műveltsége mint Neked, akkor hiába vagy érdekes, ha ő nem tud ugyanannyit hozzátenni. Feldobhatsz neki 15 labdát, ha ő nem tudja, hogyan dobja vissza, hoygan kapaszkodjon bele valami olyanba, ami előreviszi a bezsélgetést, és tartalmassá teszi az időt.


Szóval 2 emberen múlik, és most szerintem arra keresed a megoldást, hogy azt a 49%-ot hogyan tehetnéd hozzá az ügyhöz, amit neki kéne hozzátennie.

Htá annyit tudsz tenni, hogy megtanulod a Magad értékét a világban, megtanulod, milyenféle emberek vannak (a teljes skálát), és hogy Te magad hol helyezkedsz el ezen a színskálán. És amikor megvan, hogy Te vagy a kék, akkor tudni fogod, hogy kék lányt kell találj és fel is fogod tudni ismerni.

36L

2012. júl. 9. 01:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:

Azt sajnos nem tudom megállapítani, hogy mi lehet a probléma veled, a saját történetem viszont elmesélhetem, hátha segít.

2 évig volt egy komoly kapcsolatom, aztán vége lett, megismerkedtem egy sráccal teljesen véletlenül, aki utána jött a közvetlen stílusával, folyton beszélt, fecsegett, idegesített. Egy darabig. Csomó témát felhozott, olyanokat főleg, amikben én is jártas voltam, vitáztunk, nem adott igazat, elkezdett dühíteni, aztán átfordult a dolog. Nem gondoltam rá potenciális jövendőbeliként körülbelül másfél hónapig, aztán elkezdett zavarni, hogy más lányokkal találkozik, elmondta hogy egy lány pl. mennyire gyönyörű. Néha elejtett egy-egy bókot, ennyi volt. Felnéztem rá, mert intelligens volt, volt életcélja stb. Egy idő után azt vettük észre, hogy mindennap beszélünk és elkezdtünk kötődni egymáshoz. A kezdet tényleg az volt, hogy bár akart tőlem mindig is kapcsolatot, egyáltalán nem mutatta. Úgy kezelt, mintha egy lennék a sok lány közül, akinek lehetősége lenne, hogy összejöjjön vele. Közhelyes, de tényleg igaz: mindenkinek az kell, akit nem kaphat meg, az utálattól csak egy vékony selyempapírnyira van a szerelem, akit érdekelsz, az akkor is rád ír, ha lány. Ne nyomulj, az nem kell. Ha érdekessé akarod tenni magad, akkor olvass sokat, kezdj el sportolni, ne olyan lányokat akarj behódítani, aki tök üres fejű. Ne bulihelyen ismerkedj, menj egyetemi kávézókba inkább. Ne komolyan fogd fel ezt az egészet, mert csak te sínyled meg, te leszel önbizalom hiányos. (Mondom én, aki azóta már újra egyedül van, de hát feladni nem ér! :) )

2012. júl. 9. 02:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 A kérdező kommentje:

"Ne bulihelyen ismerkedj, menj egyetemi kávézókba inkább."


Nem is járok bulihelyekre:P


"Ne komolyan fogd fel ezt az egészet, mert csak te sínyled meg, te leszel önbizalom hiányos. (Mondom én, aki azóta már újra egyedül van, de hát feladni nem ér! :) )"



Amúgy ez a kedvencem, amikor ilyeneket tanácsolnak, hogy "ne fogd fel komolyan" "ne akard túl görcsösen"... Tehát az egyik oldalon ott van a természettől kapott vágy, a hormonok, amik kinyírnak, ha nem elégítem ki a vágyat, amik arra ösztönöznek, hogy keressek lányt, hogy legyek szerelmes, hogy szexeljek, mert különben különböző testi és lelki bajaim lesznek, amik egyszerűen KÉNYSZERÍTENEK RÁ, hogy keressek társat, a másik oldalon viszont ott a tanács, hogy igaz, hogy egy idegbeteg állat leszek, ha nem szexelhetek és depressziós, ha nem lesz barátnőm, de azért ne akarjam túlságosan. Válszolj kérlek a kérdésemre: EGY KIÉHEZETT OROSZLÁN MÉGIS HOGY NE AKARJON TÚLSÁGOSAN ENNI? EGY KAMASZGYEREK, AKINEK AZ MINDEN VÁGYA, HOGY VÉGRE BARÁTNŐJE LEHESSEN HOGY NE AKARJON GÖRCSÖSEN BARÁTNŐT??? NANÁ, HOGY ROHADTUL AKAROM ÉS MINDENT MEGTENNÉK ÉRTE ÉS ERRŐL SZÓL AZ ÉLETEM.



Tudjátok mit, szarok az egészre, menjen az összes elérhetetlen meg érdekességre vágyó meg játsazdozó lány a k*rva anyjába, elmegyek k*rvázni, ami után igaz, hogy majd leköpöm magam, de legalább pénzért megkapom azt, amit akarok.


Nem, nem vagyok egy érzéketlen barom, sosem hittem volna, hogy ilyet le fogok írni és nem csak egy testet látok, amikor a lányra nézek és igenis szerelmet keresek. De a f*szom tele van a szerelem érthetetlen szabályaival és teljesíthetelen feltételeivel. A lányok állandóan azt hangoztatják, hogy nekik, "érzékeny, figyelmes" barát kell, miközben ennek a szöges ellentétét látom, azt akarják, hogy harcoljunk értük mert az romantikus, de ha állandóan harcolok, akkor nem romantikus vagyok, hanem egy szánalmas nyomulós hülye, akit lekoptatnak, legyünk mindig szórakoztatóak, legyünk bunkók is meg érzékenyek is; a f*szom se képes ezt mind megcsinálni. Olvastam könyveket, beléptem PUA-fórumra, órákat beszélgettem tapasztalt lelki társsal, jártam iskolapszichológushoz, jártam bulizni, próbáltam adni a laza arcot, gyúrtam már egy csomót, próbálkoztam már csomó csajjal, beszéltem internetes lelki társsal és semmi. A testi adottságaim alapján nem vagyok egy Adonisz, talán komplexusaim vannak, így sikerültem, sajnálom. Azt viszont megtanultam, hogy így, ahogy vagyok, senkinek nem vagyok elég. Tudom, nyávogós barom vagyok, nyilván megint jönnek majd a kommentek, hogy csak bennem van a hiba, mert csak rinyálok a gép előtt, ilyen önbizalomhiányos nyafogógépre senki nem vevő meg ilyenek. Na hát üzenem, hogy nyilván oka, volt, hogy idáig jutottam. És sajnos már nem bírom magam azzal áltatni, hogy majd holnap felkelek és újult erővel kezdek neki és új frizurám lesz és új ruhákat veszek és minden jobb lesz. Nem lesz minden jobb. Szarok az egészre, szarok a szerelemre, nekem ez nem ér meg ennyi harcot, meg ennyi lelki sérülést meg ennyi önfeladást. Kell áldozatokat hozni meg kell tenni a cél érdekében, de nekem ez már sok. Egy sporteredményért sem teszem tönkre a testem és a szerelemért sem vagyok hajlandó tönkretenni a lelkem. Magasról leszarom a lányokat, csináljanak, amit akarnak én meg a könnyű, elérhető élvezet felé fordulok, amiért nem kell tönkretennem magamat, a szerelemre meg teszek nagy ívből. Nem ér nekem ennyit az egész. 13 éves korom óta érett vagyok nemileg, nem fogom a fél életemet elb*szni arra, hogy egy csajra várjak, akit szeretek is és szexelhetek is vele. Ez a túlidealizálás, a kilátástalan harc úgyis csak mélyebbre visz. Akárki akármit mond, szarok az egészre. A prosti legalább egy átmeneti elégedettséggel ajándékoz majd meg.

2012. júl. 9. 11:49
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!