Utálom, és unom az életemet. Mit csináljak, hogy ne legyek egyedül?

Pendulum, ez mind szép és jó, csakhogy nem kizárólag saját magunkon múlik az életünk. Felülvizsgálás nélkül benyeled az ezó-maszlagot. Sokuk igazsággal kevert hatásvadász manipuláció, meg van ennek az oka.

És a lényeg: bár sok mindenben egyet értek az általad írtakból, mégis, az ember mivel társas lény, nem csak azért akar párkapcsolatot, hogy változás álljon be a lelki hozzáállásában. Hanem mert igényli, egész egyszerűen. Persze ha valaki alapvetően azért keres párt, mert ennek meglétében látja a megoldást érzelmi problémáira, az csupán valóban ideiglenes, és akár lelki fájdalomhoz is vezethet idővel, még ha az elején boldog is a párkapcsolattól.

(Abban tehát egyet értünk, hogy tényleg nem igazán párkapcsolat kialakulása által fog lelkileg fejlődni az ember és elégedettebbé válni, hanem esetleg párjától teszi függővé boldogságát.)

Az utolsó mondatod ismét egy ezoterikus hatásvadász sablon, a szavak kiforgatása. Szóval részletkérdésnek tartom, hogy az élet értelme alatt ez esetben ki mit ért. Tehát ha emígy nézem, akkor adott dolognak van ill. lehet értelme, ha meg máshogy tekintek rá, akkor meg nincs értelme. Abban viszont egyetértünk, hogy a létezés a lényeg, annak változatossága, ezzel összefüggően a fejlődés, mert ez vezet a végső lényeghez: az egymással összefüggő két tényezőhöz: a legalapvetőbb tudás mélyítéséhez, valamint a független (beleértve az időtől való függetlenséget is) boldogsághoz, ami persze nem magányt jelent, nem egyedüllétet, hanem másoktól és a körülményektől független boldog állapot meglétét.

Pont ez az egyik legnehezebb feladat, épp ezen fáradozunk mindannyian, jómagam is. Persze van, aki átmenetileg megakasztja saját ebbéli fejlődését, sajnos a többségre jellemző, de az esetben abból okul idővel, hogy tovább tudjon fejlődni.

Gyakran érzem én is hasonlóan magamat, mikor napok telnek anélkül, hogy bárki is felkeresne, vagy bárki is kimutatná, hogy érdeklem. Pedig nekem is vannak barátaim, akikkel néha jó nevetni, hülyülni, máskor pedig igazán mély beszélgetéseket folytatni, és a szüleimmel-nagyszüleimmel is igen jó a kapcsolatom, ám mindezek ellenére mégis gyakran tök egyedül érzem magam.

Én is szeretnék egy barátnőt találni, szeretnék őszintén, boldogan szeretni, de tudom, ez nem az interneten keresztül fog megvalósulni..

Viszont barátkozni, beszélgetni neten keresztül is lehet sztem, így javaslom neked is, hogy próbálj hozzád hasonló emberekre szert tenni, s akkor talán nem fogod (ennyire) értelmetlennek, céltalannak érezni az életed.

Tudom-tudom, ezt nagyon nehéz elhinni, de egyszer úgyis jobb lesz!

Ha gondolod, írj nekem is, hátha összebarátkozunk :)

20/f

Hasonló helyzetben vagyok.20/F

Most, hogy itt van a nyár teljesen egy nihil az élet. Nincs ami lefoglaljon. Csajom sosem volt, max csak pár egyestés futókufirc. Régebben egy szemüveges kisdundi fiú voltam, nem nagyon vettek észre a lányok, meg is értem. Mostanság viszont gyúrok meg valahogy megváltozott az arcom is. Sokkal szebb vagyok mint régebben. Sok lányt azon kapok hogy szemez velem, de mivel nem nagyon játok bulizni meg ilyenek....na..hát..szóval :D

Most, hogy így jobban belegondolok, szociális életem a sulin kívül nem is nagyon létezik.

Az a bajom, hogy elmenni valahova meg ilyenek...sok pénzembe van ám. Őseim adnának, de nincs pofám a nyakukon lógni jobba.

Persze egy kis kocsmázás meg ilyenek....bármikor jöhet.

Az ismerőseim 90%-a fesztiválozik :D

Úristen :D Nem fogok 40.000-et kipengetni egy hetijegyért.

15.000 pedig túl sok egy napra. :D

Azt még ugyanennyi zsét herdálsz el ott bent :D

Ja és azt még nem is tettem hozzá, hogy még kimozdulni sem tudok ebben a kurrva melegben :D

2X ájultam már el a buszon csak ebben a hónapban :D

Szóval itthon kell gubbasztanom és várni a hidegfrontot ;)

Meg amúgy a szociállis érzékemmel sincsen baj.

A környezetem egy amúgy, humoros és intelligens embernek tart.

Csakhát mivel engem nem vonz az "iszikhányikbelefekszik"...sajna így jártam. Nem hibáztatok mást.

11/15!

Igazábol a te okfejtésedben nem találtam ellentétes véleményt az enyémmel szemben. Te is nagyjábol így gondolod, nem értem miért nevezted ezotérikus maszlagnak.

Egy-két gondolatomat valószínűleg azért tartod hatásvadász manipulációnak, mert az összes gondolatomat gondolkodással akarod felfogni,s így valóban egy kicsit szektásnak hangzik, elismerem. Nem is rég még én is annak tartottam ezeket.

Az is igaz, hogy az ember nem mindig tehet a sorsáról. Aláírom. De ez ellen fejben való küzdés, vagy kívülről várva a megváltást trendje vajon hova vezet? Tuti nem a megoldásba. Másik az, hogy szerintem az is érezheti magát jól a bőrében, akinek épp nem adatott meg minden. Hozzállás fontos, de aki nem fogadja el a sorsát, az szenvedni fog.

Az ember társas lény. Ez így van. Nincs is baj azzal, ha valaki boldogságát meg akarja osztani egy másik személyjel. A baj ott kezdődik ( meglátásom szerint), Ha egy személy alapbol egyedül és boldogtalannak érzi magát, és ezeket egy társ megkaparintásával akarja kompenzálni.

Az ilyen "hatásvadász manipulációkat" probáld meg lefekve, relaxálva, ne az eddigi tapasztalataid, és törvényeid szerint értelmezni, ezeket maximum "érezni" lehet. ( vagy hallgasd meg Eckhart Tolle új Föld c. hangoskönyvét[youtube])

Kedves előző, amiket most írtál, abban még több mindennel értek egyet veled, ám a gond ott van ,hogy A FÉLIGAZSÁGOKON csúszol el, olykor.

Ezekre utal a háttérhatalom által felbérelt Eckard Tolle, és társai, akiket az "ezós" haverjaimra tekintettel szorgalmasan végignyálaztam, közel 100 ezó könyvet, ha nem többet, és szinte eyg sem hasnzálható igazán, és messze alatta vannak a spirituális mélyrelátásomon, de nem azért, mert ők hozzám képest beszűkültek, hanem mert a háttérhatalom kutyái, és szándélkosan kevetrik az igazságot a hazugsággal, részben azért, hogy valami ki rágcsálni valót flegmán odadobjanak a misztikumra éhes , de a valódi spiritualitásra még nem elég érett közönségnek... Bakker, miért ne maz eredeti forrásokat tanulményozod ,ahonal a divat ezo konyvek összeollöznak CSUPÁN NÉHÁNY gondolatot, becsomagolva ezer színű masniba, és 1000 gondolatnak álcázva, holott csak 4-8 gondolat szerepel bennük, arról 1000 bőrt lehuzva... igy keletkeznek a best seller "Titok" c. "alkotások" és térsai is... :S Szart se érnek, legfeljebb növelik a reményt, illuziot az emberekben, akik szenvednek tovább, vagy ha sikeruk van, akkor a karmájuk csengett le épp, miutén éveken át olvasgatnak iyleneket, tehát nem az ezo konyv az oka, ha az ilyeneket olvaso emberek PÁR %-A mégis előbbre jut.

Amúgy -és szavakkal csak pontatlanul fejezhető ki, de itt csak szavakkal van rá mód- "rendelkezem" spirituális "tapasztalatokkal", és a megérzéseimre építek, plusz a szintetikus és analizáló gondolkodásomra, meg élettapasztalataimra is, egyben. Tehát én magam se mindent gondolatokkal ragadok meg a teljességet megfogalmazó létszemléletemben.

Idézlek:

"De ez ellen fejben való küzdés, vagy kívülről várva a megváltást trendje vajon hova vezet? "

NA ITT VAN A FÉLIGAZSÁG elbújva... az arany középutat keresd, javaslom. Ugyanis pont azért reagáltam rád a 11-es válaszommal is már, mivel azt tapasztalom, hogy hiába a pozitiv hit, hozzáállás, cselekvés, vizualizáció, legfeljebb a nagyon nagyon hosszú ideig tartó megoldási utat lerövidíti nagyon hosszúra, magyarán belátható időn belül ezen paraméterek AZ ESETEK JELENTŐS RÉSZÉBEN NEM hoznak megoldást! Ezt összességében mondom, nem személyenként, ugyanis vannak enyhébb karmával rendelkezők, és vannak súlyosabbakkal rendelkezők.

Hiába tény, hogy a sorunkat/karmánkat magunk teremtjük, mégis, a súlyosabb karmát ledolgozni túl hosszú idő, általában évtizedek, vagy egy élet se elég rá.

Sőt, sokszor tapasztalom, ha felhagyok a pozitiv gondolatokkal, küzdéssel, akár a laza küzdéssel, akár a görcsössel, és kikáromkodom magam, és szarok az egészre, akkor legtobb ilyen esetben még el is kezd EGY PICIT javulni a helyzetem! Bár még ez is annyi , mint szarnak a pofon, magyaul... :S

Kiegészitem

előző beirásom annyival, hogy

a ezó divatkonyvek (Balogh Béla ,Eckard Tolle,L.L.Hay stb.) eredeti forrásai alatt értem a keleti szent iratokat és más keleti filozofiákat, pl. tao, buddhizmus, zen, konfucionizmus, hinduizmus (pl. Bhagavad Gita, Tao Te King), és MIÉRT NE MMAGAD értelmezed?

SŐT, a ponthogy TE PROBÁLOD KIVULROL megszerezni a megoldási kulcsot, ÖNÁLÓ GONDOLKODÁS heylett! Mondom, és cska azért olvasgattam huszonévesen ilyeneket, mert haverjaim kozott sok az "ezoterikus" (érdeklodesu).

Én is spiritualis beallitottságu vagyok, de magamtól már kiskamaszként ráláttam olyasmikre, amik pl. a buddhizmus sok ezer éves bölcsessége fed le, csak későb btudtam meg, h feltaláltam a spanyolvisazt, mert még 12 évese azt se tudtam, mi az a keleti filozofia, meg buddhizmus.

RAKD OSSZE A KÉPET, EZEK ELLENÉRE A SULYOSABB problémáimmal MÉGSE JUTOTTAM ELOBBRE! Tehát a türelem is az éklet velejároja ,ezek szerint, ésa szenvedés. Sajnos. És kinek mennyi.

Hiába nincs halálfélelmem, mert átéltem mindennek forrását, ami az egyetlen objektiv dolog és minden más szubjektiv... ettől még nem lehet kényelmesen kikerülni az anyagi lét feladatait... Bárcsak lehetne...

Kb. 20 évesen tágult vissza a tudatom -vissza, igen, mivel mindegyikőnk tudata sokkal tágabb még kisgyerek korunkban-, annak már -kerekitve- 15 éve, és 12 évesen már oylan meglátásaim voltak ÖNÁLLO GONDOLKODÁS MÓDOMMAL, mint a buddhistáknak (de akkor még csak agyalással jutottam el oda, mivel kb. 5 éves kortól mindannyian beszűkülünk tudatilag, és csak 20-on éves kortól van némi esélye egyeseknek visszatágitani), mégis csak a problémaim egy részét tudtam megoldani, a sulyosabbakat nem. Pedig sokanka sikerrel segitetetm életvezetési problémáikban, és egymagam értem el mindezt , plusz amiket magam életében megoldottam.

Súlyosabb problémáim megoldásáért hiába tettem meg rengetegFÉLE módszer, lazán, görcsösen, törekedve, beleszarv,a bármit tettem, 3 évtized alatt ne mjtuottam elobbre! Még tudatalatti feltáró módszereket is kitaláltam -és részben régi költőktől ellestem-, ami működött, és sikerult szembesulnöm gyrekkori traumáimmal, de nem hozotteredményt!! Kineziologsnál is voltam, aki a regresszios hipnozishoz hasonloan visszavitt gyerekkoromba, hogy tudati-lelkli blokkjaimmal szembesulyjek és feloldjuk, de még ez sem vhozott igazi megoldást!!!

Akkor mégis, mond már meg, bakker, mi a megoldás, te nagy bölcs?!!

Ne haragudj, én tisztellek téged, ne lekezelésképp vedd az elobbi kérdésem stilusát, de tényleg annyira tehetetlennek érzem magam, hogy mindent megteteem magamért és másokért, sok sok év alatt, a spiritualis fejlodésunk és az anyagi világbeli pozitiv szemléletváltásunk érdekáében és csak másoknak hoztam vele sikert, magamnak is bár, dea legkeméynebb problémáimban 30 éve nincs megoldás

- mindezek ellenére!!

Az hozzá se kell tenne, hogy nekem még soha senki érdemben nem segitett, cska anyagilag bizoynos szinten, amivel rendre vissza is éltek -bár anyagilag 20 éve nélkulozok, mert épp csak túlélek-, én viszont intellektuálisan, és érzelmileg sokakat sikeresen inspiráltam, megoldva helyzetuket!

Sőt, többeket megdöbbentettem már avval, hogy belelátok a multjukba és ezáltal segitem szembesülni őket a tudat alá fojtott gyerekkori traumáikkal, engativ élményeikkel. Igaz, ez már kemény dió, ebben nem midnig tudok segiteni, de sokan megdöbbenve tapasztalták, hogy mennyrie pontosan látok bizonyos dolgokata multjukban! Igaz, nem tartom "látónak" magam, mert nem azonnal látom, és cska azt, amit nem rejteget és fojt magába az illető, ám FOKOZATOSSÁGGAL, percről percre , SZIMBOLUMOK FORMÁJÁBAN egyre közelebb jutok veluk az emlékek felidézésében, mégis ,olykor SZÓ SZERINT meglátok konkrétumokat, hogyan mit tettek vele, ő másokkal gyerekként ,vagy a környezetükban XY potnosan mit és hogyan csináélt, amitől az illető, gyerekként ,sokkot kapott, példának okáért.

Elmézést, nem fogom kijavitani , amiket félre gépeltem, de kiírtam magamből, ami a bögyömben van evvel a sok, korlátolt divat ezoterikussal, akik azt hiszik, h tudják a tuti, és aki még pénzt is kér érte, szégyelje magát!

Tisztelet a kompetens kivételnek! (Ők akár pénzért is muvelhetik, de én nem tettem még; ráadásul én se vagyok mindenhato, mint látható, mert a legkeméynebb problémákkal szemben tehetetlen vagyok.)

Szivemet, lelkemet, odaadásomat adtam sokakért, és még vissza is éltek vele sokan! Én sose kapok semmmit önzetlenul, vagy ha igen, az rugás volt!

Ezek ellenére kikezdhetetlenul optimista vagyok!!

Mégis szomoru, mert szenvedek a legkeményebb problémáimtol, melyek vagy 20 éve, vagy 30 éve változatlanok, a ma általam irtak ELLENÉRE is.

:S

B*ssza meg az anyagi világ! ...de hát kérem szépen, tudni kell megfeleloen hozzáálni is. Az meg van bennem. Ám senki ne várja, hogyrepessek az örömtől, mikozben -önhibám kivul- szenvedek.

Aki meg olyan ostoba, hogy a "titok" c. filmnek, meg Eckar Tolle -nak bedől, az vessen magára, akármennyire si sajnálom... szivem szerint minden embert MÉLYSÉGEIBEN ÉS TELJES SPEKTRUMÁBAN SIEKRESNEK ÉS BOLDOGNAK AKAROK TUDNI!

...de az anyagi világ nem iylen, mertez eg ytanulo terep, kinzokamra.... :S

Őszinte boldogulást kivánok mindenkinek, AKI MEGÉRDEMLI! Aki meg aljas, örüljön, hogy legalábbis eltűröm magam korul!

Úgy érzem egy kicsit elfogult vagy, ez egy kicsit összesküvés-elmélet szagú dolog..Oké, hogy fel vagy háborodva, de még is mi alapján nevezed pl Eckhart Tolle-t a háttérhatalom kutyájának? Pozitívnak mondod magad, mikor egy halom pesszimizmus vagy. Egyetértek, hogy az eredeti forrásokat kéne alapul venni, de ki tud manapság kínaiul, japánul?Ha van is fordított mű, az ugyanúgy lehet elferdített.

Amikor idézted egyik mondatom, és jól lehordtad, érdekesnek találtam mikor következő bekezdésedben meg engem igazoltál:

"Sőt, sokszor tapasztalom, ha felhagyok a pozitiv gondolatokkal, (!)küzdéssel(!), akár a laza küzdéssel, akár a görcsössel, és kikáromkodom magam, és szarok az egészre, akkor legtobb ilyen esetben még el is kezd EGY PICIT javulni a helyzetem!"

Nálad a pozitív gondolatok egyenlőek a küzdéssel? Akkor ne mondd nekem hogy érted, és átlátod az egészet!

Lehet, félreértelmezted, mert én pont ezt mondtam, ha nem küzdesz, és nem azok veszik el az energiád, még javulhat is a helyzet!

Én úgy látom te ezektől az "ezós" dolgoktól vártad a megoldást.Nem azok hozzák el még a változást sem. De én ha hallgatom pl Eckhart Tollét, van 1-1 gondolat, ami szöget üt a fejembe, hogy ez lehet, hogy így van...

Például Byron Katie módszerének hatékonyságát még tapasztaltam is magamon, máson is, még ha csak időlegesen. Nem azt mondom megoldották a világ baját, de rájöttem, hogy a hozzállás, és a dolgok tisztán látása sokat enyhít.Ne mondd, hogy hülyeség reflexből, mikor rólad süt, hogy küzdesz a sorsod ellen! Lehet, sosem oldódik meg, de ha fejben küzdesz vele, TUTI, HOGY ROSSZABB LESZ!

20 éves vagyok, most kezdtem el foglalkozni a spiritualitással, nem tartom magam még túl "mélynek", annak ellenére, hogy nekem is volt már "látós" tapasztalatom. Ennek ellenére lehet, hogy az ezós divatkönyvek szart se érnek, de nekem még is segítettek, és segítenek is...

"..de hát kérem szépen, tudni kell megfeleloen hozzáálni is. Az meg van bennem. Ám senki ne várja, hogyrepessek az örömtől, mikozben -önhibám kivul- szenvedek."

Kedveském, itt kezdődik a probléma.

Nincs meg benned a megfelelő hozzáállás, mivel ha meglenne, nem írtál volna kisregényt arról, hogy milyen mértékben szenvedsz önhibádon kívül (?!) - amihez hozzá kell tennem, hogy lehetséges így szenvedni, de véleményem szerint csak fizikailag, mivel minden egyéb szenvedést magunknak okozunk, az idióta hozzáállásunkkal!! Nagyanyám kevesebb,mint havi 40 ezerből él. És soha nem vinnyog, hogy szenved az anyagiak miatt. Egyébiránt ízületi beteg, hatalmas fájdalmai vannak, de nem kiáltja világgá, hogy szenved. ÉS tényleg, nem is szenved. Tudod e miért? Mert leszarja! Te magad írtad, hogy ha leszarod a dolgokat magasról, jobb lesz a sorsod. Ha ezt a tényt megtapasztaltad, miért nem alkalmazod?! Most attól, hogy sínylődsz, meg másoktól, külső tényezőktől várod a megváltást, jobb lesz? Egyáltalán NEM! Ezen még nem agyaltál? Hova tűnt a nagy önálló gondolkodásod? Úgy látom, cipeled magaddal a múltbéli sérelmeidet, és minél több halmozódik fel, annál jobban szenvedsz - mert nem a jelennel törődsz, hanem a múltaddal. Ha már említetted a Zent: " én már öt órája letettem azt a lányt, te még mindig cipeled?" Ha annyira nagy szakértője vagy a spiritualitásnak, tudni fogod, miről beszélek. Amit egyébként kétlek, mivel ha annyira képben lennél, mint állítod, és annyira nagy lenne a spirituális mélylátásod, nem írtad volna mondandód végére ezt: "Őszinte boldogulást kivánok mindenkinek, AKI MEGÉRDEMLI! Aki meg aljas, örüljön, hogy legalábbis eltűröm magam korul!" Micsoda?! Aki megérdemli?! A spirituális világban mindenki egyenlő: minden LÉLEK ugyanúgy megérdemli a boldogságot stb. Még egyszer mondom, hogy felfogd: mindenki egyenlő,mindenki ugyanolyannak születik, ugyanolyan jónak, csak éppen az EGÓJUK teszi őket aljassá...Ha igazán képben lennél, nem ez alapján ítélnéd meg őket....

Na meg nem várnál el semmi önzetlen tettet másoktól,akikért te valamit tettél is.... Azt is leszarnád, ha rugdosnának. De te ez ellen is küzdesz, és ezt onnan tudom, hogy látom: felháborít. Na ezek után senkit ne etess, hogy pozitívan állsz az élethez... Olyan negatív vagy, hogy az már nekem okoz fizikális fájdalmat, nem csodálom, ha te is szenvedsz.

Egyébként, én is olvastam Byron Katie és Eckhart Tolle művet, és képzeld: ezeknek a hatására indul be az emberek önálló gondolkodása. Olvasnak valamit, és elgondolkoznak rajta, tovább szövik.. És ha eredményesen értelmezik az adott gondolatot, és jól szövik tovább, változás állhat be a gondolkodásmódjukban, ami egyenlő a szenvedéstől való megszabadulástól - vagyis, megtanulhatnak vele együtt élni, megtanulnak NEM KÜZDENI. Ergo: saját maguk alakítják jobbá az életüket. Nem külső tényezőkkel. Hanem a hozzáállásuk változtatásával. Ez a kulcsa mindennek.