Más is úgy gondolja fiúk, hogy értelmetlen lányokat leszólítani ismerkedési céllal például a buszmegállóban, boltban vagy csak úgy az utcán?

Oké, te egy szerencsés ember vagy; örülj, hogy nem vagy ebben a helyzetben, és tedd össze a kezedet!!! Én el is hiszem, hogy számodra "ezer" ismerkedési lehetőség van. Mert ha ez nem így lenne, akkor nem írnál ilyen dolgokat; ez egyértelmű. Mindenki azt írja, olyan dolgokat, amilyen helyzetben van. De azt is tudomásul kell venni, hogy az emberek nem egyformák! Nagyon nem azok!

Nagyon szomorú, hogy ilyen világban kell élni. Már nagyon régen megállapítottam, hogy ez a világ nem nekem, és a hozzám hasonló embereknek való; de muszáj valahogy élni.

Megint csak arra kell utalnom, amikor arról írtam hosszasan, hogy ez egy kényszerhelyzet, akkor ezt már kifejtettem alaposan. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy nem ez lenne a normális módja egy ismerkedésnek. Illetve azt mondom, hogy ez nézőpont kérdése, mert szerencsére azért vannak olyan lányok is, akik nincsenek ellene az ilyen dolgoknak, és nem így állnak hozzá ehhez az egész témához. Ők máshogyan látják, és örülnének annak, hogy ha valakinek sikerülne felkelteni irántuk az érdeklődését, még akár úgy is, hogy meglátja egy idegen valahol. Csak sajnos attól tartok, hogy ők vannak a kisebbségben. De azért szrencsére vannak, akik azt mondják, hogy ismerkedni itt, és így is is lehet. Ehhez viszont két fél kell.

Emellett létezik olyan dolog is, hogy kulturáltság, intelligencia. Ezeknek a dolgoknak alapvetőeknek kellene lenniük. Emiatt is írtam azt, hogy ha valaki ilyen, tehát normális, akkor nem fog bunkó múdon viselkedni. Az elutasítást is meg lehet szépen oldani, még akkor is, ha valakinek éppen rossz napja van. Nem arról van itt szó, hogy ápolni kell a másiknak a lelkét! Persze, igen, nem ő kérte, hogy megszólítsa az illető fiú, de éppen emiatt említem a kulturált viselkedést. Ezek pedig belülről fakadnak, innen jönnek; már ha egyáltalán vannak valakiben! Hogy ha valaki bunkó, azzal sajnos önmagáról állít ki bizonyítványt!

Írok egy hasonlatot; bár ez egy kicsit sánta hasonlat lesz, mert amihez hasonlítom, ez egy szokványosabb helyzet. De akkor is leírom: ha valakit egy idegen azzal a szándékkal szólít meg, mert keres egy utcát vagy bármilyen helyet, tehát segítséget kér; akkor valószínűleg nem fogja elküldeni a francba az, akitől segítséget szeretne kérni!

Hozzá kell tenni azt is, hogy általában véve minden fajta ismerkedés úgy indul, hogy a két fél idegen egymás számára. Én sem arra gondoltam, hogy feltétlenül meg kell adni a személyes dolgokat, adatokat egy idegennek. Csak arra utaltam, hogy ha egy lány nem utasít el, és tényleg szeretne találkozni; de nem feltétlenül ott és abban az időben, akkor ezt szóban is meg lehet beszélni, hogy legközelebb mikor és hol keríthetnének sort egy beszélgetésre. Még egyszer hangsúlyozom: ha a lány is ezt akarja! Innentől kezdve pedig már beindulhat az ismerkedés, és lassan jöhetnek a bizalmasabb dolgok, pl. a személyes adatoknak a megadása is. Nagyon jól tudom én is, hogy milyen világban élünk!

Emellett azt is tudom, hogy mindez, amiket itt az utolsó sorokban leírtam, eléggé meseszerűen hangzik; de hát éppen emiatt írtam azt, hogy ez az egész egy szerencsejátékkal ér fel.

Ez olyan dolog, hogy

1 nem mindegy kihez mész oda

2 kell hozzá egy olyan külső, és stílus, ami nem tolakodó, de elbűvöli az embert

3 kiforrott személyiség, és reakcióelemző képesség nélkül ez nem fog menni!

4 Abban igazad van, hogy a nagy számok törvénye, viszont ha ezt követed, ne add fel, és ne menjen el a kedved! Minen kudarcot elemezz ki, és tanulj belőle! És a célcsoportot is kategorizáld, hogy éppen kihez mentél oda, mert lehet ami az egyiknek nem jön be, az majd bejön a másiknak, csak ne mindíg ugyanolyan kategóriájú vagy korú nőknél próbálkozz!!!

5 Tini lányokkal nem minden esetben érdemes ismerkedni, jópár olyan sötét mint az éjszaka...

Sőt, az éjszaka hozzájuk képest derengés...

Egyébként igazat adok az utolsó hozzászólónak.