Randi. Sajnálatból? Mentél már el úgy randira hogy sajnáltad visszautasítani a srácot?

Igen, csak nálam a lányt sajnáltam visszautasítani, mivel ő hívott el randira. Tudni kell, hogy már másfél éve mindenhova követett meg nézet, így egyszer vette a bátorságot és egy cetlire felírta a telefonszámát és elrohant. Mikor felhívtam, elhívott randira. Mivel nem akartam megsérteni elmentem és ezalatt próbáltam a tudtára adni, hogy nem szeretnék tőle semmit, de ezt nem vette le, így egy második randin megmondtam neki szemtől szembe. Megértette, de azóta is folyton kajtat utánam.

Igen volt ilyen. Nem akartam bántani őt, mert minden lány csak belérúgott, ezért a randinkon előadtam magam egy elviselhetetlen hárpiának, hogy ő mondja azt, hogy nem, nem kellek. Bejött. Ő sem sérült, és rám sem mondták, hogy h.lye liba. :)

Én fiú vagyok és egy lányt sajnáltam meg. Nem volt egy ronda lány de szép, sem csak olyan bunkó stílusa volt hogy mindenkit elűzött magától. Én haverkodtam így vele de a barátságon kívül semmit nem akartam tőle. Egy suliba jártunk, majd egyik szünetbe félre hívott és megkért hogy menjek el vele randizni valahová nagyon könyörgött mert szegénynek még egyszer sem jött össze még a randi sem, így igent mondtam neki. Elvittem egy klassz helyre majd pizzáztunk és hazakísértem ő lesmárolt engem, de én közöltem vele hogy sajnos ez nekem így nem megy és nem akartam hogy beleélje magát és fájdalmat okozzak neki. Persze a mai napig is zaklat engem hogy így meg így szerelmes belém de én már messziről kerülöm őt mert ha esetleg az utcán nekem ront lesmárol akkor a jelenlegi páromtól megkapom a magamét az biztos. Tudja ezt a sztorit de mondta hogy jobb ha kerülöm nehogy elcsábítson. Ez van sajnos béna egy kiscsaj és idegesítő fél napig nem bírnám ki vele.

Randiztam már úgy lánnyal,hogy tudtam úgy sem lesz belőle semmi.Ami rajtam múlt... 23/F

Most ezen a kérdésen jó sokat gondolkodtam, de arra jutottam, hogy nem. Ha egyértelműen úgy éreztem, hogy nem lesz belőle semmi, akkor elutasítottam a randit, avagy előre leszögeztem, hogy mehetünk, de szigorúan baráti találkaként, nem randiként...

Velem többször is. nagyon vonzom a lúzereket, de nekik is legalább legyen egy jó napjuk.

Elég sokszor van olyan, h elhívnak olyanok, akik nem az eseteim. Biztos kedvesnek néznek, vagy nem tudom, pedig néha elég flegma vagyok. Csak félreértelmezik a poénkodásomat, és bepróbálkoznak. Na mindegy, aki bunkó, azt elküldöm, aki meg olyan rendesnek tűnik, még ha nem is tetszik, elmegyek vele. Nem igazán sajnálatból, csak tudom, h lelkiismeretfurdalásom lenne, ha egyből lekoppintanám, meg nehogy már miattam legyenek picsogó kisfiúk, akik azt hangoztatják, nekünk csak a külső a fontos. Történt már olyan, h tök jól sikerült a randi, és meg is lepődtem, na az egy jó példa, de legtöbbször az első randi után tisztáztam velük, h nem az eseteim, vagy hogy nem akarok kapcsolatot. Mondjuk abból a szempontból nem szeretem az ilyen randikat, h kellemetlenül érzem magam, mert a srác tudja, h nem egy amorózó és teper, teper, és vagy túlságosan lelkes, vagy túlságosan zavarban van. Jobb lenne, ha nem vinnék túlzásba ezt a rajongás-dolgot, mert irtózom attól, hogy ezeknek a csúnyábbnak mondott pasiknak mennyire a külső szépség a központi témájuk. Tényleg így van, megfigyeltem.

Nem, és nem is tennék ilyet, mert ezzel a saját időmet pazarolnám, ez még a kisebb baj, de az ő idejét is rabolnám.