Szerintetek a kalandokat, vagy tartós kapcsolatot válasszam? Részletek lentebb!

Akkor gondolkodj el azon, hogy mit gondolnak majd rólad a normális lányok, ha ilyen kis ribancokkal szexelsz... Úgy lesz szerinted normális barátnőd, ha össze-vissza k*rsz? Esetleg összeszedsz betegségeket....?

Csak azért mondom mert ha magamból indulok ki, akkor: bármilyen pasinak is ajánlanám fel magam, nem lenne olyan aki nemet mondjon. Mégsem kell a páromon kívül más. Ő nekem a harmadik.

"Egyetlen kaland sem ér annyit, mint hogy otthon várnak."

(FankaDeli)

Én például fiú létemre sosem kerestem a kalandokat. Fiatalkoromban persze mindig más lányba voltam "szerelmes", aztán 16 évesen lett egy komoly kapcsolatom egy lánnyal, az 2 évig tartott. A végén már nagyon elegem lett belőle, se a szex nem volt jó, se az egész kapcsolat. Utána bárkit megkaphattam volna, több lány is érdeklődött irántam. Azonban eszembe se jutott, hogy nekiálljak összevissza dugni lányokat, pedig 18 voltam, és egyetlen lánnyal voltam előtte... Aztán megismertem a barátnőmet, akibe első látásra belezúgtam, aztán ahogy megismerkedtünk rájöttem: Ő kell nekem! Onnantól csak az érdekelt, hogy Vele lehessek, és immáron majdnem 4 éve vagyunk együtt, mégsem fordult meg soha a fejemben, hogy esetleg így elvesztegettem a fiatalkoromat, nem próbáltam ki eleget stb...

Mindig is annak a híve voltam, hogy olyan lánnyal érdemes járnom, és pláne szeretkeznem, akibe szerelmes vagyok. Mellesleg a "normális" lányok, akikkel érdemes kapcsolatba kezdeni, nem díjazzák, ha előttük gyűjtögetted a trófeákat, ha pedig kérdezi és nem mondod el, hány lánnyal voltál előtte, akkor pedig az őszinteség és bizalom hiánya eleve megpecsételi a kapcsolat sorsát.

Úgyhogy én inkább preferálnám, hogy egy lánnyal próbálj valami komolyabbat összehozni, de persze nem vagyunk egyformák. Van, akinek a sok hódítás kell ahhoz, hogy később lenyugodjon és komoly kapcsolatba kezdhessen.

22f

Szerintem ahogy érzed. Nem tudom milyen álomvilágban élnek itt egyesek... Ha szeretnél sokmindenkivel lefeküdni, akkor tedd azt, amíg van rá lehetőség. Én mindig úgy voltam vele, hogy amíg nincs pasim és adva van a lehetőség, meg kell ragadni, mert ki tudja mikor lesz másik. Hasonló életem volt nekem, is mint neked, bár én inkább csúnyácska voltam, amit felnőtt koromra egész jól kinőttem, és megszépültem.

Engem nem foglalkoztatott, ki mit gondol, titokban éltem az életem azon részét, amit a társadalom nem akart tolerálni - megjegyzem fogalmam sincs miért - és halálosan élveztem, hogy pasizok, kellek a pasiknak, kalandok, vagy laza kapcsolatok...

Aztán ezekről meg a franc se tud most. Nem beszéltem róla, ha komolyan akartam ismerkedni valakivel, nem mondtam el, ha nem voltam biztos benne, hogy megértené. Úgyse fogja senki se megtudni, ha kalandozol, nincs benne semmi, ha nem mondod el...

De tény, hogy mikor szerelmes lettem a mostani barátomba, mindez már egyáltalán nem tűnt annyira vonzónak, mint inkább vele lenni. De ha neked még kétségeid vannak, hogy melyiket válaszd, nem tartom valószínűnek, hogy nagy szerelemről van szó, mert ha szerelmes vagy, nem hiszem, hogy akarsz mást, vagy ha akarsz is, könnyen lemondasz róla, a párod javára.

Csináld azt, amihez neked a legtöbb kedved van. Ne érdekeljen más mit gondol!

20L