20-30 évesek természetes számotokra az hogy párkapcsolatotok van?

33 vagyok, 10,5 éve egyedül, szóval 20-30 között is az volt a természetes, ami most is, hogy nincs senkim, és a lottó 5-öst is előbb megnyerem - többször is, úgy, hogy nem is játszom -, mint össze tudjak szedni egy normálisabb, vállalható férfit. DE! Ezzel én mindig is egy "ritka állatfajnak" számítottam, körülöttem mindenki másnak az volt a természetes, hogy van vagy viszonylag könnyen és hamar lesz, még válás után, gyerek(ek)kel is.

Nekem van és nem váltanám le senkiért. De ha ő megtenné nem tudom, hogy akarnék-e újat.

33 vagyok, most nincs, de nekem természetes, ha van. Viszont egyedül lenni is természetes, nem szoktam direkt azonnal keresni másikat, mind a két állapot teljesen jó, csak nem élem meg valami világi csodának, ha elkezd valami alakulni.

28 vagyok, mivel jól nézek ki, mindig volt valamilyen jellegű kapcsolatom, vagy akár több is egyszerre. Szexkapcsolat, sugar kapcsolat, vagy most épp párkapcsolat. Mindig könnyen találok újat, mármint olyat, aki nekem is nagyon bejön, de pont emiatt nekem rohadtul nehéz egy ember mellett fixen elköteleződni. Félek a csalódástól. Most pár hete együtt vagyok valakivel, remélem vele sikerül tartósat kialakítanom, mert nagyon értékes ember. Amúgy szeretek szingli is lenni, sőt én inkább független típus vagyok, de mindig kell valaki, akivel legalább rendszeresen tudok beszélgetni, szexelni, különben unatkozok.

Sose volt még igazi párkapcsolatom, de nem irigylem azokat se, akik abban élnek, ugyanis a környezetem tele van szakításokkal, megcsalásokkal, válásokkal stb. Nekem ezek qrvára nem hiányoznak...

Abszolút nem.

#5 Nyugi, nem tart soká. Az értékes ember egy szintén értékes társat akar, nem olyat aki megvolt a fél városnak.

Most van és nem cserélném le. Ha ő váltana le engem, akkor nekem nem volna többet párom.