A nőknek mi a fontosabb, hogy szerető párjuk vagy gyerekük legyen, eldobnál-e valakit, aki szeret, de nem akar gyereket, esetleg nem lehet neki gyereke?

12, nem, az a másik véglet. De, tény, hogy nekem lesz gyerekem, ha lesz apja, ha nem. Ha nem találok olyan férfit, aki családot is akar, engem is akar és még én is akarom őt, (értsd szerelemből házasodni, majd együtt gyereket vállalni nem sikerül időben), akkor marad a sperma bank és az önálló szülőség. Az se ördögtől való, főleg, hogy nem zárja ki, hogy később bekopog a szerelem is.

De én anya akarok lenni.

Nem mindegy, hogy kitől, mert se rossz apát, se szar házasságot nem kívánok, ezért lesz apa nélkül, ha úgy alakul.

Ha mindegy, csak legyen alapon mennék, lenne már házasság és valószínűleg gyerek is, mert megtehettem volna, hogy bent maradok egy olyan hosszú kapcsolatban, amiben ez adott lenne, csak épp a szerető pár nem. De a szerető pár is kevés önmagában, ha az a gyereket zárja ki.

"Akkor lényegében csak egy "spermagyárnak" tekintenek az ilyenek a férjükre, mondhatni mindegy kitől, csak gyereke lehessen?"

Nem kell feltétlenül kisarkítani.

A gyerek után vágy a nőnek olyan lehet, mint a férfiaknak a szex utáni vágy, nem lehet megmagyarázni, hogy miért van, csak van. Képzelj el egy olyan szitut, amikor ott van életed párja, de nem akar veled lefeküdni. Szakítanál vele? Gondolom itt nem arra gondolsz, hogy mindegy ki az ágybavaló, csak feküdjön le veled.

A gyerek, családtervezés szerintem elég központi dolog, és fontos az egyetértés, ha ez nincs meg, akkor igen, borulhat az egész. Mindenki próbál olyan párt találni, akivel egyeznek a fontos kérdések, életkép.

"Akkor lényegében csak egy "spermagyárnak" tekintenek az ilyenek a férjükre"

Nem. Hanem családot szeretne a megfelelő emberrel. Ennyi erővel azt is mondhatjuk, hogy miért a nő alkalmazkodjon?

Ha valaki spermabanknak van kinézve, akkor azzal nem akarnak összekölktözni, járni, együtt élni, és gyereket csináltatni, és még csak azt sem fogja tudni, hogy lett egy gyereke.

Ha nem lehet neki és nem tudott róla, akkor tovább mérlegelném a dolgot, milyen megoldások jöhetnek szóba. Ha becsapott, és utólag nyögi be, hogy mégsem akar gyereket, akkor lelkiismeretfurdalás nélkül repül. eleve nem lehet életem párja az, aki hazudik, főleg ilyen fontos dologban.

A gyerekvállalás egyike a kevés dolognak amiben nem lehet kompromisszum. Aki gyereket akar, annak értelmetlen olyannal lenni aki nem, és ugyanez igaz fordítva is.

Én (nőként) nem akarok gyereket, csak olyan pasival lennék aki szintén nem akar. Ha tervezném hogy majd lesz gyerekem, akkor viszont nem lennék olyannal aki nem akar.

18, de vannak, akik tudják, hogy ők anyák/apák akarnak lenni. Nekik ez a prioritás, erről álmodoznak kicsi koruk óta. Én sem tudom érzelmileg felfogni, de attól még létezik ilyen.

Az emberek úgy keresnek párt, hogy az is szempont, hogy akarjanak gyereket.

18

Ha valaki irtózik a gyerekvállalástól, akkor az én vagyok, de azért azt valahogy meg kéne érteni, hogy ez egy olyan elemi ösztön, ami a legtöbb emberben megvan.

Nem azért akar valaki gyereket, mert megismert egy helyes fiút, hanem mert belülről fakad a vágy.