Egyedülállóknak szól a kérdésem. Mióta vagy szingli? Te mit gondolsz miért nem találsz normális párt?

#26 Nem vagy Te egy kissé értetlen? Belőled is akad nem kevés. Kérdezz még, hogy mire vagy kíváncsi, de vedd figyelembe, hogy nem vagyok szülész-nőgyógyász! Te az vagy?

Annyit tudunk, hogy a szülések ~50%-a(?) császáros. Ez szerinted rendben van így? Ezen ultramodern kor előtt ilyen statisztikával, tendenciával kihaltunk volna a csába. Műtéttel születnek a gyerekek tömegével? Nagyon nincsenek rendben így a dolgok, mit kell ezen jobban megmagyarázni?

#32 Ezekből csak a gyerek az, ami vegytisztán csak a nő döntése.

Én már nőt hajtottam el, hiába akart párkapcsolatot. Azóta se bántam meg.

Én már tagadtam meg szexet nőtől. Nyilván máshol pótolta, de ettől még nem nőttek az esélyei nálam, sőt.

Engem még nem tudtak meggyőzni, hogy elvegyem bármelyiket is. Volt, hogy gyűrűt adtam neki és megkértem a kezét is (némi borral a szervezetemben) és kinyögte az igent is, de később én voltam az, aki kihátráltam az egészből. Helyesen döntöttem, sok évvel később is így látom.

A kapcsolat minősége? Hát, félig-meddig. Mindketten pokollá tudjuk tenni egymás életét. (lásd pl a Rózsák háborúja című filmben is)

A gyerek megszületése, vagy meg nem születése, na az tisztán a nő döntése.

De még a teherbeesése sem csak rajta múlik egyedül, hanem hogy a fas.i észnél volt-e a védekezésnél. Nyilván úgy értem, hogy tőlem csak akkor eshet teherbe, ha én is úgy döntök. Mástól természetesen kényük-kedvük szerint, csak az nem az én utódom, genetikám lesz már abban az esetben.

Az tény, hogy óriási hatalom az a kezükben, hogy az utód, a gyermek megszületéséről kizárólagos döntési helyzetben vannak. Szeretnek is élni, játszadozni, visszaélni ezen hatalmukkal. (lásd pl a Keresztapa 2 című filmben is)

31. Mivel férfi vagy, sosem fogod megtudni, hogy milyen fájdalommal jár a szülés.

Eddig egyszer szültem, azt is természetesen, de ilyen fájdalomra nem számítottam. Mindig azt mondták, hogy ha a kezedben van a gyerek, elfelejted az összes fájdalmat. Meg a nagy paci fszát... A mai napig visszatérő álom, pedig 10 évvel ezelőtt történt.

Én pl nem háton, hanem vízben szültem, mégis szakadtam.

Nem is értem, hogy miért baj, ha a nők inkább a császár metszést választják? Én örültem volna, ha a fájdalmaim közben inkább felvágnak, minthogy ezt a borzalmat át kelljen élnem.