Férfiak, akik 18-25 éves kor körül jöttek össze a mostani párjukkal?

Kiszeretném emelni, hogy most NEM a női véleményekre/tapasztalatokra vagyok kíváncsi, szóval légyszi görgessetek tovább, pláne ha már nem is vagytok együtt azzal, akivel jártatok akkor még amikor benne voltatok a fent megadott korosztályban.

Szóval arra vagyok kíváncsi, hogy nektek okozott-e gondot az, hogy még a szüleitekkel éltetek együtt vagy egyáltalán nem? Volt olyan, hogy közösen vettetek ki albérletet kényszerből másokkal, de attól még rendesen volt párkapcsolatotok? És ha ti még nem, a nő akivel összejöttetek az már egyedül élt vagy ő sem? A lényeg annyi, hogy nekem jó kapcsolatom van a szüleimmel és szeretem is a lakást, valamint a környéket ahol most lakunk. Egyikük nemrég munkanélküli is lett, szóval most kicsikét többel is kell támogatnom a szüleimet, illetve testvéremet, mint ahogy amúgy tettem eddig. Nemrég hagytam abba egyébként a tanulást, dolgozom már, kiveszem a részem a házimunkából, bevásárolok stb. A mostani árak, illetve fizetésem mellett, még nem igazán látom értelmét annak, hogy kivegyek egyedül egy albérletet, arról nem is beszélve, hogy kevesebb időm jutna így szeretteimre is, ráadásul nekem fontos az, hogy időt töltsek velük, amíg még megtehetem.

Hogyan lehet fenntartani az érdeklődést például, amikor nem nagyon van lehetőségetek kettesben lenni, elvonulni? Vagy a másik félnek mindenképp olyannak kell lennie, aki már egyedül lakik? Hetente hányszor találkoztatok személyesen? Hogyan oldottátok meg a szexet? Hány randitok volt és mi volt az a pont, amikor összejöttetek? Mi az ami ilyen körülmények között elmélyítette a kapcsolatotokat? Egyébként a fent megadott korosztályban ismerkedem, ha az segít bármit.