Randiznátok egy beteg nővel vagy férival? Konkértan daganatról beszélek. Kemóra jár.

Amikor megismerkedtem a párommal még nem tudtam beteg vagyok, pár hete voltunk együtt mikor kiderült, én mondtam neki ha ez gond lelkileg vagy csak túl nagy felelőség egy beteg ember mellett lennie én nem kérem maradjon velem, de ő maradt. Jópár éve tünetmentes vagyok, teljesen jól vagyok és még mindig együtt vagyunk. Azt mondta csak ez miatt nem szakított volna, a betegség nem egy ok számàra ami miatt ott kell hagyni a másikat sőt úgy érezte ki kell tartania mellettem.

Viszont van aki más típusú és nem bírná végigcsinálni a velejaró sok-sok gondot.

Ha valakit megszeret az ember viszont ez nem lehet kizáró ok.

Bárkiről is beszélsz kérdező én szívből kívánom gyógyuljon meg.

Szerintem is gyerekvállaláshoz helöltválasztásnál gond inkább. Itt is olvastam pl hogy vki asszem rokkanttól vállalt gyereket, a gyereke autista es süket:(

Es az miatt írt ide kérdést hogy csalja a párját és lehet szerelmes a 3.ba.

Hát szeribtem ő se 100-as aki a gyerekére nem gondol meg nem is gondolt soha hogy be is szüljön ilyennek.

Az emberek nem a potenciális gyászt, fájdalmat keresik egy kapcsolatban, hanem a potenciális boldogságot, azért vágnak bele.

Kérdező: a te válaszod mi a saját kérdésedre?

*jav

Jelöltválasztásnál

El tudok képzelni olyan esetet, hogy igen. Pl. valaminek a kapcsán megismerkedünk és beleszeretek, pedig nem ez volt a "cél". Vagy akkor derül ki, amikor már érzéseim vannak. Nem tudok otthagyni olyan embereket, akiket szeretek.

De az, hogy tudom valakiről, hogy olyan beteg, amibe potenciálisan bele is halhat (tudom, hogy vannak ráktípusok, amik nagyon jól gyógyíthatók, ha időben elkapják, de van, ami nem), nem fogok randizni vele. Nem akarom saját magamat kínozni. Illetve nem akarok egy teljesen vadidegen emberért áldozatokat hozni, márpedig egy kemo azzal jár. Valakiért, akit már szeretek, minden további nélkül, de önsorsrontásból egy idegenért... nem.

11-es vagyok.

Akik itt a gyermek vállalást írják azoknak mondom, nekünk januárban született egy kisfiunk. ❤️

Lehet mi vagyunk a nagyon szerencsések de a sors társaim közül is vannak akik azóta családot alapítottak.

De megértem akik itt azt írják nem soha, mert a magam példája és az, hogy egészségügyben dolgozom/dolgoztam láttam sok negatív fájdalmas dolgot.

#19

Nekem is van egy gondozottam, aki felépült sok kemó után a tüdőrákból, lett egy fia, aki most 3 éves, vastagbéldaganata van, anus prae-vel él. Megérte? Egy másik gondozottunknak agydaganatos a kislánya, 4 évesen. Van még ilyen sztorim... A leggyakoribbak pedig a vérképzőszervi daganatok gyerekeknél, akik a kemón átesett szülők adtak életek. Ebből írtam a szakdolgozatomat amúgy, mesélhetnék. De azért hajrá, mert a kutatásaim alapján csak 12* nagyobb az esély bármilyen daganatos betegségre az utódoknál, végülis az nem sok, a gyerek utáni vágy kielégítése fontosabb.