Randiznátok egy beteg nővel vagy férival? Konkértan daganatról beszélek. Kemóra jár.

Ha szingli lennék akkor igen, ha úgy érezném, hogy nyitnom kéne felé.

Nem szoktam meghátrálni a nehézségek előtt.

Nekem volt nem egy ilyen. Egyikunk se tudta, úgy ismerkedtünk meg.

Elvoltunk mint hal a vízben (nem is kapcsolat hanem még valami barátság extrakkal féle, ami kapcsolatesélyes, de még ismerkedő szakasz is van, a kezdeti bizonytalanságok is, de bontakozó elmélyülő valami, amiből hazasság is lehet)

Az egyik sráccal nem akartam járni is, már rég hidegültem, pasiztam, a másikat komolyan vettem.

Szoval az első 3-6 hónapban derült ki a betegség számukra.

Az elsővel időközben csak baráti viszonyban maradtunk, nekem nem mondta el hogy beteg, mászkáltam hozzá beszélgetni, elvoltunk, de teljesen kiábrándultam.

Semmi nem látszott rajta semmiképpen, teljesen fitt volt, nem is köhögött, semmiféle tünete sem volt, hirtelen került kórházba is és hirtelen hunyt el. Én meg mentem a kórházba látogatni ott meg a recepció közki velem, hogy "nincs már nálunk, elment". Kérdezem esetleg másik kórházban van? Vagy kiengedték? És csak nézett rám és nem szólt!(azt hittem nekem nem jogosult infókat kiadni. Ma is szinte gyűlölöm ezt, hogy miért nem lehetett ezt normálisan mondani, hogy meghalt?)kerestem mindenhol, mindenkitől kérdeztem és akkor tudtam meg másoktól a betegségét is.

Másik sráccal a kapcaolatunk első 3-6 hónapja közt derült ki neki, ő se mindta nekem el, hanem elkezdett kezelésekre járni, ezzel párhuzamban pedig engem bántalmazni, alázni, utálkozni, teljesen összetörtem sírtam hogy miért kapom én ezt? Akkor mondta el hogy mi van vele. Legyek vele megértő.

De továbbra is szemét volt. Őt kikezelték meggyógyult, de azokat a lelki sebeket amiket nekem okozott azt nem gyógyította nekem be senki, szakítottam.

Az ember az életre van programozva, ösztönszinten utódnemzésre, ecolucióra.

Az utódok védelme is egy program mindenki annak a legmegfelelőbb védekmet keresi tudatalatt is, ezért is vonzódunk a szépekhez, sikeresekhez is hogy a legjobb géneket adjuk tovább nekik.

Ilyen jellegű reflex az is hogy pl romlott termékeket vagy döglött állatokat büdösnek érzünk, és nem vonzó illatosnak, ez is egy programozott önvédelem "mérgezés"ellen.

Az ember ösztönszinten nem vonzódik betegekhez, vagy csúnyákhoz, félti magát is, a nem létező utódait is, "életellenes" dolgok taszítóak, életvédelmi program van.

Persze van az empátia, segítőkészség mert az ember inrelligens!

Viszont ha megfigyeled az állatoknál ez ugy működik hogy a csapatban ha az egyik beteg vagy haldoklik, eltapossák, kiközösítik csak hogy ne szenvedjen, menjen "át".

Nem.

Onkológián dolgozom, mint ápoló, 10 éve. Ezzel meg is indokoltam.

De másik indok: ha gyereket szeretnél, a kemó miatt max lefagyasztott sperma/petesejt jöhet szóba, ha van ilyen a kezelés előttről. Így is örökíthető a hajlam. Túl rizikós.