Más is azt tapasztalja hogy a mérnökök egy buborékban élnek?

A férjem programozó, technikailag mérnök, de konkrétan nyitottabb a világra, mint én (aki pszichológusnak tanultam). :D A baráti körünkben a férfiak mind mérnökök/programozók, eléggé képben vannak szociálisan is, a világgal is.

Abból a szempontból viszont igazad van, hogy eléggé buborékban élnek/élünk az életszínvonalat, világnézetet, politikai nézeteket és így az ilyen mindenféle társadalmi dolgokat tekintve. Ez mondjuk igaz lehet a legtöbb baráti társaságra is, mert ugye hasonló a hasonlóval barátkozik, de munkahelyeken is abszolút észrevehető a hasonlóság, pusztán ebből fakadóan. Nyilván mindenütt vannak kiugró esetek meg szélsőségek, de akiket én ismerek (és azért ismerek párat) abszolút nem támasztják alá ezt a kijelentést. Ez persze nem jelenti azt, hogy tévesek a megfigyeléseid, inkább csak azt, hogy mint minden esetben, itt sem lehet általánosítani.

Akiket én ismerek, azok a maguk szakterületén okosak, tanultak, tehetségesek, ám a mindennapi életben elveszettek, suták, kissé elvontak. Illetve eléggé antiszociálisak.

Mindemellett akad köztük olyan ismerősöm, aki több diplomával rendelkezik, közben minden kiesik a kezéből és esélyes, hogy nőhöz nem szólt még...

Persze mindez nem azt jelenti, hogy mindegyik ilyen, de jó páran azért.

Tudom, miről beszélsz, ismerem a BME-s szindrómát, az előző munkahelyemen rengeteg ilyen crimge fasz volt. És nem is az, hogy valamihez nincs szociális érzékük, hanem hogy konkrétan olyan dolgokat tartottak menőnek és olyan dolgokban mérték egymást is, ami ha egyetemistaként nem is, felnőttként rettenetesen szekunder szégyent okoz. Mikor konkrétan a hülye qpás meg gólyatáboros szarjaikra vergődnek 30+ éves emberek, akkor a te pofád is ég helyettük. Az pedig külön szánalom, mikor vannak kollégák más egyetemekről, és még úgyis lenézik őket, hogy ott az orruk előtt az illető magasabb pozícióban és többet letett az asztalra, csak azért, mert nem járt velük egy szopodába. Holott azóta eltelt 10 év és ennyivel több tudás rakódhatott volna mindannyiukra.

Az én feleségem is mérnök, vissza is jár még tanítani. A baráti körünkben szinte mindenki műszaki szakon végzett vagy legalábbis járt műszaki szakra (mivel az ő barátai voltak). Őket kifejezetten bírom viszont. Ha egy mérnök épp nem egy elitista agyatlan sznob, akkor nagy kincs tud lenni. Klassz a humoruk, pragmatikusak, ha nőről beszélünk, akkor nem egy sértődékeny kényes fasz, hanem megszokta a gyűrődést, visszavág, ha szivatod, szóval sok jó tulajdonságuk is van, de azért ezeket az embereket meg kell találni.

Én közgazdász vagyok, a saját területemen is van elég sznob, szóval meg sem szólaltam. :)