Titeket zavarna ha a férfinek, akivel randiztok, nincsenek közeli barátai?

A páromnak sincs sok barátja, nekem se sok. Nem élünk unalmas életet, mert megyünk mindenfele. Haverok vannak, de az igazi jó barátok kikoptak az évek alatt.

Van úgy, hogy valaki önhibáján kívül kerül ki egy társaságból. Pl, hogyha valakik elköltöznek egy távoli helyre.

Engem azért zavar, mert már hozzámentem egyszer egy totál aszoc munkamániás pillangóhoz, akit marhára zavart, hogy én nem vagyok az, és hát na, mondjuk ha vendégek jöttek, vagy én mentem valamerre (pedig nem vagyok én se túl társasági, inkább van kb. 5 közeli barátnőm, a többiek haverok, de a nap nagy részében egyedül szeretek lenni és dettó munkamániás is vagyok), akkor nagyon szenvedett és irigykedett egyszerre, ami valami elvonulós duzzogásban nyilvánult meg, mert vegyülni meg nem akart. Nekem meg túlzott felelősség volt, hogy én vagyok az egyetlen, akinek meg mert nyílni. Ami persze párkapcsolatban fontos és nagyon oké, na de ha bármi gáz vagy mosolyszünet volt (ami elkerülhetetlen volt a cirka 20 év alatt), ő velem elveszítette az összes világi kapaszkodóját vagy kicsit objektívebb szemlélőjét. Pedig ez kell azért a lelki egészséghez.

Soha nem értettem, hogy egyeseknek ez miért lényeges?

Engem nem zavarna, én is mindig kívülálló voltam. A családjának se mutasson be, nem szeretem jópofáskodni.

Ha ez nem azt jelenti, hogy minden lelki teher az enyém, nem zavarna, bár a "haver" szóról pia meg gusztustalankodás jut eszembe.

nekem nincs, a lányt pedig egyáltalán nem zavarja, mindkettőnknek az a fontos, hogy egymás társaságában érezzük jól magunkat

Zavarna. Az ilyen exem a velem való kapcsolatában is kizárólag maga körül forgott.

Engem nem, mert én is hasonlóan vagyok jelenleg, csak nőben. Nyilván vannak kivételes esetek, amikor zavarna (pl. ha azért nincsenek közeli barátai, mert felszínes és csak addig kell neki bárki, ameddig az szórakoztatja meg sunshine-happiness van, ha már komoly témák, érzelmek előkerülnek, lelép).