Mennyire rémisztő egy nagyon sikeres nő?

Eléggé :), de ugyanakkor egy lágyabb mentalitású férfival jó párost is alkothatnak akár.

Több ilyen családot is ismerek ahol a nő vvitte a prímet karrier terén, a férfi biztosította a meleg családi hátteret.

Én örülnék egy ilyen nőnek, nem lennének mellette komplexusaim. Eltartani meg eltudom magam.

31/F (nettó 220 gyári melós)

"Persze, nem kell az a pénz, de én ugyan nem tudok az ágyba felizgulni egy eltartottra, csak egy önálló férfira."

Hát pont ezért :) Mert nem izgató a nő számára.

Őszinte leszek: én úgy érezném, labdába se rúgnék melletted a töredék fizetésemmel. Te megengedhetsz magadnak egy csomó mindent, amit én nem. Jó, melletted nyilván nekem is jobban menne a sorom, de ez így olyan, mintha te tartanál el engem...

Márpedig férfiként eltartottnak érezni magunkat, hát... Ez kicsit olyan mintha az anyámmal élnék, aki eltart... Rá se izgulok fel (bocs a durva példákért, de így tudom elmagyarázni)

Szerintem ahogy egy barátságnál a nagy anyagi különbségek problémákat okoznak, ugyanúgy egy párkapcsolatban se túl jó ötlet.

Nekem nem rémisztő, mert a sikert nem a pénz mennyiségével azonosítom, mivel más értékrendem van. Sokkal jobban figyelembe veszem, hogy milyen mint ember az illető nő, mennyire jellemes, és fejlett személyiség, hol tart az önismeretben, milyen a viselkedése, hogyan képes fogadni a reflexiókat, milyen minőségben képes kezelni egy konfliktust, és ezek függvényében méltó társ-e nekem. Nincs kifejezetten problémám azzal ha valaki ennyi, vagy több pénzt keres, mert nem kötöm hozzá a párválasztáshoz, viszont azt nemigazán tudom átérezni ha ez esetleg valamiért az élete központi témája, és az anyag birtoklását éli meg lényegnek. Egyébként elismerem, ha valaki bármilyen módon sikeres, elfogadom a más értékrendet, csak nem azonosulok vele. Egyébként többször kerültem ennél jóval gazdagabb emberekkel kapcsolatba életem során, milliárdossal is, de sosem kerestem a társaságát pusztán emiatt, bár más miatt sem, és mindig furcsalltam, hogy sokan a közelükbe akarnak férkőzni. Ismerem olyat, aki az én mikrokozmoszomban hírneves ember, az én értékrendem szerint sikeres, elismert, vele is spontán alakult ki a barátság, nem volt vele szándékom, csak mint jellem szimpatikusak vagyunk egymásnak, így jókat beszélgetünk. De nagyon sokan próbálnak a közelébe férkőzni, és ez elég megterhelő lehet neki. Visszakanyarodva azt is tudom értékelni amikor valaki, mint peldaul te ennyi pénzt keres, de fordít belőle jótékony célra, vagy elfejlődik oda, hogy nem egy lexus ls500h formajura gyúrt vasdarab birtoklása az álma (amikor ilyet látok olyan éreztem van, mint amikor egy csimpanzpopulacio talál egy papírcsákót, és a egyik a fejére teszi azt, elkezdi dongetni a mellkasát, és felül egy fára) , és a pénzt csak eszköznek éli meg, nem célnak.

Nekem például az az egyik új célom, hogy minden hónapban félreteszek x összeget, és a születésnapomon nem a már amugy is elhízott rokonaimat látom vendégül, hanem megetetek 100 hajléktalant.

Szerintem aki emiatt nem érzi magát férfinak melletted, az amúgy nem is az, valamilyen belső zavara van a ferfiassaggal, amit érdemes feltárnia, és fejlődni. Mivel az általános önismereti műveltség az ilyen fejletlen országokban nagyon alacsony, így előnyösebb, ha veled azonos anyagi helyzetű partnert keresel.

5# Ja, így már érthető :)

Szóval leegyszerűsítve: neked nem lenne gond, ha mondjuk 8-szor kevesebbet hoznék a "konyhára", ha egyébként minden más téren passzolunk. Egyébként én nem tartom elképzelhetetlennek, inkább életszerűtlennek :) Bár az élet sok mindent produkál.

Személyes példa: egyszer volt egy jobbmódú barátnőm, aki sokkal tehetősebb volt nálam, mégis (paradox módon) sokkal anyagiasabb is volt: pl számon kérte rajtam hogy "jaj ez egy nagyon drága pezsgő ám, úgy idd" és folyton ment a vita az anyagiak miatt (pl én nem ülök taxiba mert az nekem drága stb)

Egyszerűbb barátnőimmel nem voltak ilyen problémák. Persze lehet, csak én fogtam ki ilyet, de valahogy így érzem, hogy hozzám hasonló anyagi háttérrel rendelkező nővel jönnék ki jól.

Gondolj bele laktok egy újépitésű modern drága lakásban, utazás, autó, ruhák, minőségi étkezés, szorakozas.

Minden megvan. Én furán éreznem magam a kezemen a Cartier órával miközben a barátomnak nem lenne vagy nekem kellene megvásárolni az ővét is. Esetleg bizonyos dolgokról mondjuk egy designer táska le kellene mondanom, mert az ára az ő egy vagy ket havi fizetése. Ott ülnek az anyósülésen abba az autóban amit én fizetek vagy vásároltam. Közbe mindig retteghetnék nem e cipel más nőket is evvel az autóval, mert sajnos aki a milliomos látszatát kelti és külsőre is átlagos vagy annál jobb arra ragadnak a szegény de csinos nők. Még ha én is csinos vagyok, de az új élmény az új élmény marad. Nem tudom milyen lenne.

30/N

En szeretem a sikeres noket, bar csak fele ennyit keresek semmi gondom nem lenne hacsak elobb utobb el nem kezdene mondogatni hogy mivel o tobbet keres ezert ezt meg ezt meg ezt nem csinalja meg. Ha a gyereknevelesbol nem veszi ki a reszet akkor nem nagyon van mit kezdeni vele.

Arrol persze nem beszelve hogy oke hogy karrierista de elobb utobb eljon az ember életében hogy a csalad lesz az elsodleges. Hol van az a szam amikor azt mondod ennyi eleg volt es nyugdíjba mesz, vagy hany eves korodig akarod fennebb es fennebb tenni a lecet? Hány ora munkaval es mennyi stresszel jar mindez? Sok kerdes felmerul. Szerintem van az a fizetes, penz stb amikor tobbet er az hogy 4-6 oraban dolgozz mint az hogy meg egy millioval tobbet keress. Persze en viszonylag szolid celt tuztem ki, olyan 500 milliot akarok osszeszedni mielott nyugdijba vonulok. Neked van hasonlo celkituzesed? Vagy 65 eves korodig napi 12 orakat melozol?