A társkeresés során mennyire motivál téged az, hogy azért akarsz társat, hogy elmondhasd magadról, hogy van valakid?

Ha ez motiválna, abból tudnám, hogy bőven éretlen vagyok én még ehhez.

Kizárt ez a nemgondolkodás részemről.

Semennyire, megvetem ezt a fajta hozzáállást mert csak végtelenül gyenge, kapcsolatfüggő ember csinál ilyet.

Normális, egészséges mentális állapotú embert ilyen egyáltalán nem érdekel.

Erről ez jutott eszembe: "Ezmegmiez? Mi'csiná'sz?"

Egészen komolyan mondom, hogy nagyon jól jön, ha van az embernek párja, minden szempontból, sok mindentől megóv, és sok minden könnyebb, ha társad van.

Semennyire.

Nekem egy listám van hogy mik a fontos dolgok, és mik azok amikkel nem tudnék azonosulni! Csak hogy ne legyek egyedül? 1000X vagyok inkább egyedül, mintsem egy kötelező kapcsolatban.

Semennyire. Szeretnék már párkapcsolatot, de azért nem mindegy, kivel. Ha az motivált volna, hogy elmondhassam magamról, hogy van vkim, nőként elég lenne felmennem egy társkeresőre, és kiírnom, kellene egy pasi, biztos lenne jelentkező. De nagy eséllyel nem olyan, akit testileg-lelkileg tudnék szeretni.