Nők, ti is észrevettétek, hoyg ahogy idősödtök, annál szemetebbek, közönyösebbek veletek a férfiak?

Nem vettem észre,mondjuk én még nem vagyok öreg.40n

Nekem soha nem ugrott senki segíteni, mert soha nem voltam valami feltűnő szépség, sőt, igyekeztem meghúzni magam a szürke tömegben. Egyébként nálam ez épp 35-40 körül fordult meg, mert nőiesebb lettem szülés után, mert korábban borzasztó sovány voltam. Ami még feltűnt, hogy a nők közt sokkal több az ellenségem, mióta a férfiak kedvesebbek. Ha valamit ügyintézni kell, esetleg lejárt a visszacserélési határidő vásárlásnál, akkor a férjemet küldöm női eladóhoz/ügyintézőhöz és vele sokkal kedvesebbek a nők.

Nő vagyok, 50 múltam néhány hete. Abszolút semmi problémám nincs azzal, ahogy való életben a férfiak viszonyulnak hozzám, mivel teljes értékű, önellátó embernek tartottam magamat mindig is, ezenkívül utálok a figyelem középpontjában lenni. A közönyösség meg önmagában még nem szemétség, csak abban az esetben, hogy ha mondjuk egy súlyosan mozgáskorlátozott ember elesik az utcán / baleset éri, és átlépnek fölötte.

Én 37 éves vagyok, nem vettem észre ilyesmit. Általában pozitív tapasztalataim vannak az emberekkel, férfiakkal, nőkkel is. Nálunk a szüleim nagyon komolyan vették az udvariasságot a nevelésben (pedagógus gyerek vagyok), ezért erre érzékeny vagyok, de mégsem tapasztalom azt, amit leírsz. Azt igen, hogy ha valakire rámosolygok, udvarias vagyok vele, gyakran meglepődik, de aztán gyorsan viszonozza, férfiak, nők is. De sok a kedves ember is és szinte mindenki nagyon tud örülni egy udvarias gesztusnak. Nekem "ebben a korban" is segítettek már, bár cipekedni nem szoktam egyedül, mert rossz a gerincem. De pl.mikor egyedül utaztam és a nagy bőröndöt lépcsőn kellett volna vinni, azonnal ott termett valaki, aki felsegítette. Oda-vissza úton, minden átszálláskor. Vagy nem értem fel valamit a polcon, ágaskodtam, egy magas, fiatal srác pedig levette nekem kérés nélkül. Ilyen többször volt. Olyan helyen dolgozom, ahol sok fiatal megfordul, a huszonéves fiatal férfiak is udvariasak. Viszont szinte soha nem tegeznek már le, ezt észrevettem, de hogy kevésbé lennének udvariasak, azt nem. Ha valamiben szükségem volt segítségre és volt a közelben egy férfi, aki magától nem ajánlotta fel a segítségét, szépen megkértem, mindig nagyon készségesen segített és kedves volt. Szerintem ha kedves vagy és udvarias, többnyire mások is azok. Hogy esetleg kevésbé tekintenek potenciális partnernek, azon nem csodálkoznék, hiszen én sem tekintenék annak egy huszonéves fiatalt. Egy idősebb férfire is másként nézek, hiszen férjnél vagyok rég. Szeretem a férjemet, ezért idegen férfiak jelzéseire nem vagyok fogékony. De nem hiszem, hogy csak a nekik tetsző, fiatal nőkkel lennének udvariasak a férfiak, én nem ezt tapasztalom. Az udvariasság magától értetődő számomra. Ezt adom és ezt is várom el, ezt is kapom. Mindegy, hogy férdiról vagy nőről van szó. Lehet, nem arra kellene gondolnod, hogy biztos nem tetszem neki, mert ennyi idősen nem lehetek vonzó. Szerintem ez meglátszik a kisugárzásodon.