Első perctől fogva 100%ig tetszett a parotok?

Külsőre abszolút. A viselkedése viszont eleinte fura volt. Túl csendes volt hozzám, én meg nem nagyon tudtam mit kezdeni ezzel. Bármit mondtam, pár szóval lezárta. Így abban se voltam biztos, hogy egyáltalán én biztosan tetszem-e neki. Aztán idővel kinyílt a csipája, ma már teljesen más, mint mikor megismerkedtünk. Nem megváltoztattam, hanem megnyílt, elengedte magát, ami kifejezetten jót tett.

Most már jegyben is járunk :)

Egyébként minden kapcsolat más. Szerintem ismerkedj még vele, ha rákérdez, nyugodtan elmondhatod a bizonytalanságod, és hogy szeretnél kicsit hosszabban ismerkedni. Aztán ő eldönti, hogy megfelel-e ez így neki. De szerintem elég ritka az, amikor minden első pöccintésre megy.

Dehogy. :D

Ismertségünk első 2-3 évében abszolút nem érdekelt, sőt lényegében kizártnak tartottam hogy valaha bejönne. :D Nem az hogy olyan rosszul nézett volna ki, csak meg voltam róla győződve hogy "nem az én stílusom". Aztán valami fordult. :D

N

Gyors leírom a sztorynkat.

Nekem évekig nem volt senkim. Exem megcsalt, megvert, megalázott. Mikor otthagytam, megfogadtam soha többet férfival...

Nekem totál jó volt egyedül. Egy dolog volt kicsit zavaró, minden barátnőmnek volt valakije, én mindig kb csak gyertyatartó voltam, ha közös program volt.

Beregisztráltak helyettem egy társkeresőre, majd mikor már egy sráccal nagyon jól ment minden, barátnőm elém állt, majd közölte, innen vegyem át. Majdnem veszekedés is lett, de csak belementem. Elkezdtem a sráccal beszélgetni. Nem nagyon mozgatott meg, de jókat beszélgettünk. Randira hívott, barátnőim unszolására belementem. Kb 2 órát sétáltunk a városba, közben csak azt hallgattam, ő milyen király sofőr, mennyi autót szerelt már, illetve tök sok olyan dologról beszélt amit én is szeretek, biztosra vettem csak mert be akar vágódni.

Úgy voltam vele, köszi ennyi elég volt. De irogatott továbbra is, en válaszolgattam. Második randira is elhívott. Szintén unszolásra belementem. Ott már teljesen jól éreztem magam, olyan volt, mintha 1000éve ismerném. De ott sem voltam még biztos a dologban 😅

Azt a 3.randira már önként mentem el. Ott beszéltük meg, hogy próba cseresznye, lesz ami lesz.

2hónap ismeretség után hozzá is költöztem, ennek 5 éve. Ma már a férjem, és van egy másfél éves fiunk 😍

Az alábbi idézet 100%-ban igaz rám.

Úgy szerettem belé, hogy nem volt az esetem. Majd miután beleszerettem, mindene elkezdett tetszeni, mígnem minden porcikájáért meg nem őrültem.

2,5 hónapja vagyunk együtt.

Amikor csak láttam, azt mondtam nem jön be, de elkezdtünk beszélgetni, és nagyon egy hullámhosszon voltunk, és valahogy jött a kémia is, hogy milyen szép a szeme, tetszik a szája, milyen lenne beletúrni a hajába.... szóval igen. Volt ilyen, de én utána rögtön tudtam, hogy ő kell nekem, és nem voltak, és most sincsenek kétségeim.