Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez csak számomra sok? Ti összejönnétek ilyen férfival?
Ismerkedek egy férfival már viszonylag hosszabb ideje, és mostanában kezdenek előjönni olyan apró, de fontosnak tűnő dolgok, amik számomra erőteljesen sugallják azt, milyen lenne ő egy kapcsolatban. Alapvetően nagyon sok mindenről el tudunk beszélgetni, iszonyú művelt, tájékozott, sokat olvas, kulturálódik, úgy általában nincs olyan téma, amiről ne lenne véleménye, és ez nagyon szimpatikus. A baj csak az, hogy úgy látom, kis dolgokban (és lehet akkor nagyobbakban is) nem is fogad el az övétől eltérő véleményt. Például ő szeret mindenféle ízt, és nem tudja elfogadni azt, hogy nekem meg vannak olyan ételek, amiket nem szeretek. Szerinte ezeket az ember csak bebeszéli magának, és igazából kizár vele egy csomó olyan ételt, ami egészséges és jótékony hatása van a szervezetre. Azt el tudja fogadni, ha valakinek valami túl sós vagy túl fűszeres mondjuk, de hogy alapvetően ne tudna megenni valamilyen ételt, azt nem. Vagy ő például paleo módon táplálkozik, és újra és újra feljön, hogy én miért nem (cukrot én sem eszem például szinte egyáltalán), mert ha most még nincs is egészségügyi problémám, majd lesz a későbbiekben a gluténtól meg a tejtermékektől. Plusz többször volt az, hogy például mikor elmegyünk egy gyorsétterem előtt, ő elkezdi szidni azokat az embereket, akik oda járnak és ott esznek, hogy ilyen buta emberekkel van teli a társadalmunk és hogy miért nem olvasnak utána, h milyen hatással vannak a szervezetre ezek a kaják. És ezen simán elpuffog alkalmanként negyed óráig. Hozzáteszem, én sem szoktam gyorséttermekbe járni, csak nagyon ritkán, de attól még nem hergelem magam azon, hogy mások miért teszik, csinálják úgy, ha nekik az jó.
Ezek a nézetek, vélemény kinyilvánítások csak nekem furcsák? Ti ki tudnátok ezzel békülni?
Én inkább hagynám. Az ilyen hajlamos lehet "nevelni" is. Akivel nekem volt dolgom, az legalábbis hamar elkezdte. Persze jót akart, nem is vitatom. De én utálok mozogni (sovány vagyok), ő meg állandóan túráztatott, bicikliztetett volna. Én jól elvoltam a lakásban, neki mindig menőkéje, "programkényszere" volt, mindig csinálni akart valamit, és ezt tőlem is elvárta. Az étkezéssel is volt hasonló.
Aki meg akarja változtatni, "javítani" a másikat, aki "nem hagy békén", azzal hosszabb távon nem lesz jó. Mindig lesznek konfliktusok, tüskék, és egy idő után valamelyik félnek halálosan elege lesz, irritálni fogja a másik.
Csak úgy óvatosan ide be is szúrnám ezt a cikket (ha mán annyira okos a srác):
És nem, nekem nem kellene ilyen személyiségü pár. Osztom a véleményét az előttem iroknak. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!