Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Ti mit tennétek a helyemben?
A barátommal 4 éve vagyunk együtt (egy párszor már szakítottunk 1-2 napra). Nem egyszer ütött már meg, de én mindig megbocsátottam neki. Elég labilis a kapcsolatunk. 3 hete a szülinapi bulimon kikezdett egy barátnőmmel ( a csaj állítása szerint, a többiek szerint inkább a csaj kellette magát) majd 2 napra rá szakítottunk, mert közölte velem, hogy a haverjával kettesben akar menni nyaralni. Velem a 4 éve alatt egyszer volt 3 napot nyaralni.
Ez a szakítás közel 2 hétig tartott, úgy, hogy közben sms-eztünk, lefeküdtünk egymással..stb.
Egy hete békültünk ki. De semmi nem változott, ugyanúgy veszekszünk, mint a szakítás előtt (pedig máskor a szakítgatások után mindig jó/jobb volt). Könyörögnöm kell, h jöjjön el hozzánk. Pedig szereti a szüleimet. Vagy arra hivatkozik, h nincs pénze, vagy arra, h pihenni akar. Ma reggel hazaért a munkából, aludt egy pár órát, és elment a haverjának a barátnőjével strandra (kettesben). Hozzám azért nem jött el, mert pihenni akart. Velem nem tud normálisan beszélni, de mással (más nővel) igen! Az utóbbi időben rengeteget iszik, olyankor még ingerültebb, agresszívabb. Ha meg nem iszik, akkor meg azért.
Mit csináljak?
Sajnos igaz, hogy egy teljesen más ember lettem. Egy megkeseredett csődtömeg.. Régen én voltam az örök optimizmus, aki mindig sugárzott a boldogságtól, az iskola első, aki mindig mindenben benne van!
Most meg... Nem merek elmenni sehova, mert nem akarom, hogy vita legyen belőle. Már a mamáméknál sem merek ott aludni, mert a múltkor is azt mondta, hogy biztos azért megyek el hozzájuk, mert van a városban valakim... (Kb. 80 km-re laknak tőlünk a mamáék és évente kb. 4-szer megyünk hozzájuk, nagyobb ünnepekkor, szülinapokkor és akkor sem alszunk ott, csak megyünk és jövünk, pont azért, hogy ne pofázzon velem.) Az egész család hozzá igazodik...
És az a röhejes, hogy a haverjainak kb 90%-a nekem ad igazat, sőt össze akartak velem jönni.. Meg olyan megjegyzéseik voltak, "hogyha az én barátnőm lennél, én nem így bánnék veled", meg, hogy "örülnie kéne, h ilyen nője van, mint te" és még ők is azt mondták, hogy jobbat érdemelek...
Na, de nekem ezt mondják a haverjai, neki meg azt... Lehet, h csak jópofiztak...
A második vagyok ismét
Én úgy szakítottam vele, hogy fogtam magam és elmentem a balcsira dolgozni, nagyon fájt és hiányzott,de azt vettem észre, hogy egyre jobban érzem magam kezd vissza jönni az önbizalmam, menj te is a mamádhoz maradj ott egy kis ideig biztos még örülne is neked.Próbáld ki és addig is szórakozz és a haverjai hát nem tudom én nem foglalkoznék velük egy ideig járni meg semmi félé kép nem.
ÁÁÁ, nem kellene egyik sem... Isten mentsen meg az újabb idiótáktól.
Én arra is gondoltam, h kimegyek külföldre, összeszedem magam, lelkileg és anyagilag...de hát ahhoz is kell egy kis tőke, h kimenjek, meg még tanulok, szóval nehéz lenne itt hagyni mindent.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!