Visszautasítás. Ki hogyan bírja ki?

2 aránylik a 48-hoz? 2:48???

Akkor próbálj megint élőben. Úgy 46 alkalommal, hogy a netes alkalmakkal arányban legyen.

Persze, sokaknak összejön a netről, de még többeknek nem.

És igen, valós barátok sem ártanának, ahogy már mondták páran.

De mint mondtam, a legfontosabb most, hogy áttérj a valós ismerkedésre.

Voodoo

Én pont ugyan ebbe a cipőbe járok mint Te csak én 16 éves korom óta! Pont. Felkiáltójel... mindegy! Nem hiszem hogy az előttem szólóknak igaza volna. Már több mint másfél éve egyáltalán nincs barátnőm. Azelőttiek is csak 1-2 hetekig tartottak és sok erőfeszítéssel jöttek össze. Nem is maradtak meg sokáig. Ugyan csak én szenvedtem és tettem meg mindent értük. Rohadtul besokaltam.... Abból indultam ki, hogy haverjaimnak több éves kapcsolat sikerült néhány hét-hónap chatelés és neten ismerkedésekből. Azt az utat jártam aki én vagyok. Szabadidőm legfőbb idejét gép előtt töltve ülöm és folyton ismerkedem csajokkal. Egyre negatívabban állok a dolgokhoz én is. Azt veszem észre hogy mind kamu gép és egyáltalán nem komolyak. Azért írtam hogy az előttem szólóknak nincs igaza mert ahogy régebben is most is szint ugy azért hétvégente eljártam kocsmázni, ide oda mászkálni csak úgy sokszor benne voltam leszólítósdiba, akármibe. Nem féltem. Mindig vissza utasításokat kaptam. Élőbe is merek ismerkedni. Mégse jött össze. Nem hiszem hogy azért mert kocka lennék. Jó igaz lehet benne valami hogy "milett volna ha?" inkább sosem gépeznék és mászkálnék. De hova? Kihez? Amikor éppen van mondjuk néhány haverom és a csajaival van. Nincs pénze. Esik az eső, túl meleg van, a buliba minden csajnak ott a pasija, már ezt is meg lehet unni. Én együtt érzek veled tudom nem segítek azzal mert megosztom veled hogy nem vagy egyedül, segíteni nem tudok talán vígasztal hogy 1 válaszodra tudok válaszolni.

"más is érzett így? ki hogy vészelte át?"

Igen én mai napig így érzek. Nekem msn-en már töb mint 900 csaj van fenn. Ebből összesen 7 csajjal találkoztam is 1-2 hetekig tartottak. De mondom az utóbbi másfél éve senkivel se sikerült. Engem már az se nyugtat ha elmegyek haverozni. Minek? Azért hogy sóvárogva nézzem nekem már nem jutott nő ezen a világon? Vagy azért legyek ott hogy feleslegesen elköltsek 3-4 ezer forintot és még jól se érzem magam? Kb ez történik mindig. Tudok bulizni és azt csinálom amit a többiek de valami van benne. Ez valami átok lehet. Lehetséges felkeresek valami idős cigány nőt aki ért ehhez majd ő megmondja mi csücsül a vállaimon. Még ha ez nem is valós (nem hiszek ilyesmibe) de a tudat amit majd ő mond hátha segít.

20/F