A pasim nővére meghalt autóbalesetben, de ő nem akart résztvenni a temetésen, vizsgákra hivatkozva. Baj, hogy ez engem kiábrándít?

Ha úgy megrázta, hogy nem tudna levizsgázni, ha látná a halott testvérét, az is érthető lenne. És külföldön tanulva ezen több is múlhat.

Így van, a testvér már a múlt, szép volt, jó volt, de vége, földet rá, tekintsünk a jövőbe és a közelgő vizsgákra. A szorgalmi időszak utolsó hetei elég nehezek ezek nélkül a plusz családi terhek nélkül is, zh-k, beadandók is vannak mindig ilyenkor. A repülőjegy is drágább mint gondolnátok, ha nem hónapokra előre veszi az ember, hanem az utolsó pillanatban. A fapadosok pont az ilyeneken szedik meg magukat. A testvére sem akarná hogy búslakodjanak miatta. A szülők felnőtt emberek, ennyi idősen csak megtanultak már uralkodni az érzelmeik felett. A rokonok meg kussoljanak, ők csak katasztrófaturistáskodni járnak temetésre, meg pletykákat gyűjtögetni. Igazából nem is tudom minek van még temetés, olyan idejétmúlt szokás. Pesten a többség már nem is csinálja, a temetők tele vannak, drága is, egyszerűbb olcsóbb és szebb a Dunába szórni a hamvakat azt kész. Facebookra mehet róla 1-2 fotó és pár kedves mondat, így mindenkihez eljut a hír, meg be lehet tenni ilyen gyertyagyújtós appot amin le lehet róni a kegyeletet.