Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A pasim nővére meghalt autóbalesetben, de ő nem akart résztvenni a temetésen, vizsgákra hivatkozva. Baj, hogy ez engem kiábrándít?
Na szóval 3 éve járunk, és meghalt a párom testvére autóbalesetben.
Mi külföldön voltunk, és én természetesnek vettem, hogy hazautazunk a temetésre. A párom főiskolai vizsgákra fogva azt mondta, hogy nem, így nem is vettünk részt az egészen.
Akkor még szorgalmi időszak volt, és a vizsgaidőszakig 2 hét lett volna, tehát időbe belefért volna simán egy oda-vissza két és fél órás repülőút.
Nem volt testvérviszály, jóban voltak, szerették egymást.
Lehet, hogy a trauma miatt nem akart részt venni, de én ezt akkor is tiszteletlenségnek tartom, hogy a saját téstvérét utolsó útjára nem kísértük el.
Idősebb szülei vannak, azokra is ráfért volna a támogatás.
Most egy-két rokontól visszahallom, hogy hol volt a báty a temetésről és szégyenkezem.
Ez az én értékrendem szerint nem annyira tolerálható.
Ha az én tesóm hal meg, biztosan elmegyek a temetésre. Az az első.
"A temetés nem a halottról szól, hanem az élőkről. A halottnak már mindegy."
Igen, éppen hogy a szülei miatt kellett volna elmenni. Az egyik legdragikusabb dolog eltemetni a gyereket, főleg egy értelmetlen baleset miatt, amire felkészülni sem tudtak.
# 20 ha mindenképp kötekedni akarsz (végül is a temetőben leszarhatja egy madár, amiről kiderülhet, hogy fertőzött, és aztán meghalhat, ha már mindenképp szőni akarod a mesét abrursz dolgokból), de a srác nem egyedül lett volna, szerintem ezt kéne felfogni.
Hogy lett volna, aki érzelmileg és fizikailag is mellette van.
Én sem szívesen mentem el apukám temetésére.
Nem is hordtam fekete ruhát, szerintem nem ilyen külsőségek a fontosak.
Lehet, hogy pont azért nem akar elmenni, mert ez egyébként is egy nagy fájdalom neki.
Ha ott lenne a temetésen, mégjobban behálózná a testvére elvesztésének ténye.
Nem kéne együtt lennetek..
Sokkal konzervatívabb vagy nála, és más az értékrended, ráadásul szégyenled a viselkedését..
Az élettelen testnek tökmindegy, kik vannak ott, mikor földbe kerül..
Ez a hozzátartozókról szól, azért létezik a temetés, mert a többség igényli, hogy lássák, milyen sok embert ráz meg a halála az adott embernek, ettől úgy érzik, volt értelme az életének. Én a többséghez tartozom, millió zokogó embert szeretnék látni, mikor egy szerettem meghal, de abszolút nem vág földhöz, ha olyan nem jön el, akinek tudom, hogy fontos volt, csak valamiért nem szeretne.
Gondolom keresztanyunak gőze sincs a kettejük viszonyáról, ezért értetlenkedik és merül fel benne, hogy nem jelentettek semmit egymásnak, és ami szomorú, hogy benned is felmerül ez.
Az embert nem csak a halálakor kell szeretni, és nem lehet akkor pótolni a kimaradt dolgokat(mint ahogy teszik a temetésre járók).
Ha a kapcsolatuk mély volt, akkor teljesen rendben van, hogy nem megy el a srác, az ő gyásza mélyebb, és nem akar még a vizsgák miatt vagy nem így tud neki utat engedni.
Én azt képzelném, hogy még él, amit kilóméteres távolságból könnyű megtenni, amíg le nem zárul a vizsgaidőszakom. Remekül tudja az ember magát megtéveszteni..
Másrészt, ha valamiért mégsem szerették egymást, az is teljesen rendben van, felüleletes látszatkapcsolatért nem mennék tiszteletet tenni és behazudni, mennyire megráz, mikor nem is..
Az ő viszonyuk, más semmit sem tud erről, csak a látszat van meg, másszanak ki belőle és foglalkozzanak a saját dolgukkal.
Szerintem semmi közöd hozzá, és az hogy rajta akarod még a saját kiábrandultsagodat is leverni egyenesen visszataszító.
Aki pedig a tiszteletről hablatyol:
Mitől lesz jobb az elhunytnak, hogy elmennek-e a temetésére vagy sem?
Soha nem várnám el egyik csaladtagomtol sem, hogy szenvedjen miattam akár élek akár nem.
Ebben az esetben szerintem teljesen mindegy hogy a párod el akart-e menni, vagy sem, és az is mindegy, hogy illett volna elmenni, vagy sem. A szülei miatt össze kellett volna szednie magát, és elmenni
Hatalmas csapás az, hogy elveszítenek egy gyereket, szóval jól jött volna, ha legalább látják a másikat.
Írták már itt, és egyet is értek vele: a temetés nem (csak) a halottról szól hanem az élőkről, az élőket pedig cserben hagyta.
Nem tudom, hogy ebből milyen messzemenő következtetéseket lehet levonni, ha le lehet egyáltalán, de én így látom a helyzetet.
Nekem nem kéne olyan ember, aki úgy dolgozza fel a gyászt, hogy nem megy el a testvére temetésére, és vizsgaidőszakról kamuzik. Legalább annyi gerince lenne, hogy a társának tekint, és őszintén megmondja, hogy miért nem akar menni. De ezt a szöveget, hogy nincs rá ideje... Szégyen. Megértem, hogy kiábrándultál.
Sosem szerettem az ilyen alapvető társadalmi szokásokat semmibe vevő embereket. Ezen az sem változtat, ha gyászol, és "nem önmaga". A tetteink határozzák meg, hogy kik vagyunk. Aki egy ilyen krízisben annyit nem tesz meg, hogy legalább az ugyanakkora, ha nem nagyobb csapást elszenvedett szülei miatt hazamegy, az a szememben egy takony ember.
Sokan ilyen van amúgy. Azért kapsz ennyi kommentet, hogy nincs ezzel baj, mindenki más, mindent lehet...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!