Hogyan tudnék szakítani a szerelmemmel, aki mániás Depresszióban szenved?

A mániás depresszió nem egy olyan dolog, amit csupán elhatározással le lehet küzdeni! Aki ezt írta, még nem talákozott ilyennel. Ez egy komoly betegség, csak gyógyszerekkel tartható egyensúlyban.

Azt javaslom a kérdezőnek, hogy ne a legdepressziósabb időszakra tedd a szakítást, mert ennek a barátod részéről könnyen öngyilkosság (i kísérlet) lehet a vége.

Nehéz a helyzet. Valóban érdemesebb egy mániás szakaszra időzíteni, bár ha gyakran váltakoznak az időszakok, akkor a szakítás emléke ugyanúgy rontani fogja a depressziós időszak megélését. Nem tudom, hogy vannak-e rokonai, de talán a jobb lenne a család felügyeletére bízni (azon részére, akik gyerekkorában nem vegzálták), akik esetében tudja, hogy alanyi jogon számíthat rájuk. Hasonlóan fontos a párod barátait is bevonni a dologba. Sajnos szép és kedves szakítás nem létezik. Egyébként is erkölcsi dilemma ez, hiszen később érezheted úgy, hogy nagy bajában is magára hagytad, ám ez nem most kezdődött, annyit voltál vele, amennyit bírtál és a barátai segítségével kommunikálhatod számára, hogy az sem jobb, ha szánalomból vagy vele.

A betegség maga nagyon sok szenvedést okoz és az átlagembernek általában fogalma sincs arról, hogy ha ez akarattal legyőzhető lenne, akkor senkinek nem lenne ilyen baja.

1. Tisztázd magadban hogy valóban a szerelmed-e. Ha a szerelmed, akkor ezzel együtt is nagyon-nagyon szereted és vele akarsz családot. Evvel lehet együtt élni, és lehet hogy te lennél a legjobb antidepresszánsa, aki mellett helyrejön.

2. Ha eldöntötted, hogy nem ő kell, akkor viszont nagyon gyorsan tegyél pontot az ügy végére. Én voltam az ő helyében, és nagyon rosszul esett, hogy a lány nem mert velem szakítani, inkább próbálta elérni, hogy kiszeressek belőle, húzta halasztotta. Én éreztem hogy valami nincs rendben... Nagyon megviselt. A korrekt egyenes beszéd fontos! A legyünk barátok ötletet felejtsd el. Jobban jársz ha gyűlöl téged, mert akkor neki sokkal könnyebb, nem magában látja a hibát.