Szakítás után egy picit sem reménykedtél, hogy hátha kibékültök?

Azt hiszem megértelek: nehéz bármit is tenni a kapcsolatért, ha ő már kimondta, hogy vége. Akkor is, ha nem gondolta komolyan.

Hány évesek vagytok?

Mi 4 hónapja szakítottunk, mert nem költöztem hozzájuk, és szerinte nem szeretem eléggé, és emiatt állandóan cseszegetett, sokszor megalázott, ezért én mondtam ki, hogy vége. viszont még mindig szeretjük egymást, és megbeszéltük, hogy ha 30 évesen még nem lesz gyerekünk, akkor összeházasodunk:) és én erre várok, mert nagyon hiányzik, de ha most kibékülnénk, úgyis ugyan az lenne, mint eddig:(

18/L

De. Az ember ha szeret, reménykedik.

Tanácsot adni viszont nagyon nehéz. Neked kell átgondolnod, neked kell érezned, hogy ha életed végéig úgy kellene élned, mint ahogyan mellette élsz, az megérné-e.

A saját nagyon keserű tapasztalataim alapján azt tanácsolnám, hogy ne fuss utána, hagyd, hogy vége legyen. Talán csak a rossz tapasztalataim beszélnek belőlem, de én azt gondolom, hogy a szerelem önmagában nem visz el egy kapcsolatot hosszú távon, és nagyon mély sebeket tud okozni egy ilyen kapcsolat.

Hiába a szerelem, egyszerűen vannak emberek, akik nem képes egy működöő kapcsolatra, hiába a nagy szenvedély, csak fájdalmat okoznak egymásnak és szenvednek együtt. Egyszerűen ők nem összevalók. Ilyenkor lehet még egy kört futni, próbálkozni újra és újra, hogy hátha, hátha egyszer jobb lesz, hiszen szeretik egymást, de végül mindig ugyanoda jutnak - hogy nem jó. És aztán amikor végre belátják, hogy na ez így nem mehet tovább, és akkor legyen vége, akkor döbbennek rá, hogy bizony hosszú-hosszú éveket pazaroltak egy olyan kapcsolatra, ami csak fájdalmat hozott.

De a másik oldal pedig, hogy minden kapcsolatban vannak veszekedések. És van olyan is (inkább a filmekben, de az életben is), hogy egyszercsak összevesznek a párok, és aztán büszekség, vagy a jó ég tudja mi miatt nem békülnek ki, és életük végéig ezt a döntésüket bánják.

Nehéz döntés, és neked kell érezned, hogy veletek melyik történik. Sok sikert!