Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért kellett a nővéremnek tönkretennie a párkapcsolatomat, esküvőmet? Hogy lehet ennyire irigy?
A vőlegényemmel most nyáron lenne/lett volna az esküvőnk. Tudni kell, hogy 13 éves korom óta együtt vagyunk, közel 10 éve. Volt időszak, amikor nekem voltak mások is mellette... Semmi komolyra nem kell gondolni, ezek legtöbbje részegen történt, gimis bulikban. Nem vagyok büszke erre, az akkori énemre, de jó volt azt érezni, hogy én úgyis kellek másoknak, hogy amúgy foglalt vagyok. Kb 2 év volt ilyen, utána mikor egyetemre mentem, akkoris volt 1-2, de akkor egy eset kiderült, és nagyon összevesztünk, külön is voltunk 3 hónapig. Akkor jöttem rá, hogy a gimnazista éveimről jobb, ha hallgatom, mert már egy esetből is nagy balhé lett... De kibékültünk, megkérte a kezemet is, és azóta tényleg minden jó volt.
Erre most a nővérem bekavart, mert egy buliban találkoztak, és megjegyezte a páromnak, hogy nem is érti, ennyi megcsaláson hogy tette túl magát. Hazajött, próbáltam finomítani, hogy csak pár csókról volt szó még ezeréve, de mondta, hogy jobb, ha egy ideig most nem találkozunk, el is költözött. És hogy muszáj gondolkoznia, rendeznie a dolgokat. Kérdeztem, hogy a júniussal mi lesz (akkor lenne az esküvőnk)? Mondta, hogy fogalma sincs, egyelőre azt sem tudja, hogy akar-e látni még... Teljesen kész vagyok, ez tényleg 'derült égből villámcsapás'. Jól megvoltunk, már le volt foglalva a nászút, tervezgettük azt, hogy belevágunk a babaprojectbe ősszel, költözünk majd, stb. Erre jött ez, és minden széthullott. Anyukám szerint nincs még minden veszve, várjak hogy megnyugodjon, és bízzak abban, hogy úgyis visszajön. Közben a tesómmal is összevesztek, hogy minek ártja ebbe bele magát, aki mossa kezeit, hogy "hát ő nem tudta, hogy ez ennyire titok". Pedig pontosan tudta, ugyanis elmondtam neki, hogy az esküvőm nem kérek megjegyzéseket, poénkodást a múltamat illetően, és később sem. Ami volt, az elmúlt. De nem bírta ki, muszáj volt belerondítani a boldogságomba.
Így jár az, aki hazugságban él.
A nővéredtől ez nem volt szép. Nem biztos, hogy direkt csinálta. Biztos azt hitte, hogy ezeket már rég megbeszéltétek.
Én még reménykedek, mert pl. amióta "külön vagyunk", kb a 2. naptól fogva beszélünk iMessage-en, most is elutazik a jövőhéten munkaügyben, de mondta, hogy azért reméli lesz ideje arra, hogy beszéljünk. Meg tegnap is nézett egy filmet, ami az én egyik kedvencem, és mondta, hogy hiányzik neki, hogy nem mondom mellette a szöveget fejből, és nem vagyok ott. Tehát azért beszélünk, de nem ugyanaz, mint azelőtt, hogy kiderültek volna a dolgok...
A nővérem a boldogságomat nem tudta elviselni. Hogy én haladok az életben, építem a jövőmet, boldog vagyok. Ő pedig ott van 26 évesen, és eddig rendes párkapcsolata sem volt még.
Neked se volt még eddig rendes kapcsolatod.
Majd egyszer rájössz, hogy a nővéred jót tett veled. Nem hagyta, hogy beleugorj gyerek fejjel egy házasságba, a gimis pasiddal, akit nem szeretsz, és nem szülsz gyereket is. Legfeljebb két év, és mehettél volna utcára a kicsivel.
Ha lenne egy csepp eszed, akkor te nem keresed többet a "vőlegényed". De neked mindegy, hogy kihez, milyen házasságba, csak férjhez tudj menni, mert dicsekedni kell instán.
Egyébként nyugodj meg: csak idő kérdése volt, hogy valamikor valaki elszólja magát.
A múltad szégyellni való, de ha nem hinnék abban, hogy lehet változni, akkor nem beszélnék senkivel és nem akarnék látni senkit a világon. Mindenkinek vannak sötét foltjai. A múltból lehet tanulni és mérlegelni, lehet érni, felismerni hogy mik voltak a hibák és kijavítani, fejlődni. Emellett ennyiből egy ilyen komoly kérdésre rávágni valamit nem lenne ésszerű, főleg hogy nem látjuk milyenek voltatok együtt.
Abból amit leírtál viszont úgy tűnik, hogy a jelenlegi kapcsolatod alapjaiban is rezeg, egy kósza mondat képes volt bizonytalanságot kiváltani a másik félből, az pedig nem amiatt volt, mert mondtak neki valamit. Már alapból benne kellett legyen és agyalnia kellett rajta, talán az csak hirtelen kiszakította a tervezgetésből. Előbb-utóbb kijött volna ugyanúgy, mindegy hogy már házasok vagytok vagy sem, vagy van-e gyerek vagy sem. Úgy érződik, hogy nem szereted őt, csak a boldog élet ragyogásának lehetősége elvakít. Nem voltál őszinte vele és továbbra sem akarsz, most is az esküvőn járnak a gondolataid ahelyett, hogy azon izgulnál egyáltalán találkoztok-e még valaha, akar-e látni még. Mert a kérdés most ez, hogy akarja-e még tartani a kapcsolatot, nem pedig hogy lesz-e esküvő.
Nem tudom mennyire igaz a sztori. Nekem inkább ilyen esti provokációnak tűnik.
Amennyiben igaz, azt kell írjam, hogy anyád is csak túl akar adni rajtad, azért fogja a pártodat. Valahol ő is érzi, hogy nagyon elkúrta a nevelésedet. Arra nem lehet büszkének lennie sem neked, sem neki hogy a kicsi lányát 1-2 pia után csak az nem dugta meg, aki nem akarta. Ezt nem nevezném jövő építésnek, pláne nem irigylésre méltónak.A vőlegény viszont egy keményen balfék, hogy semmit nem vett ebből észre a jelek szerint. Talán most lesz annyi esze, hogy kivág a francba egy ilyen viszkető pi.nájú kisri.bancot.A nővérednek pacsi, most tette meg életében a legjobb dolgot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!