"Gáz" nőként kezdeményezni egy férfinál?

Számomra annyira gáz, hogy ilyen... konzervatív beállítottságúak sokan. Érdekes, ha kicsit északabbra tennéd fel a kérdést, kiröhögnének. Ott még azt sem veszik annyira jó néven, ha "lovagias" vagy, mert nem tekinted ezáltal egyenjogúnak.

Nekem meg pont, hogy a játszma nem kell. Írta valaki, hogy semmibe sem veszi ilyenkor a nőt, bla bla bla... mert ELMARAD A JÁTÉK ÖRÖME?!

Megmondom őszintén, hogy egyéne válogatja. Én nem játéknak tekintem az ismerkedést, hanem halál komolyan veszem. Nem véletlenül: mert nem az a célom, hogy alkalmi numerát fogjak. Én meg pont, hogy amiatt veszem valamibe: tudja mit akar és tesz érte.

Én nem játszmázok senkivel. Hagyományos udvarlásnál úgy érzem, hogy nem hogy nem én dominálok, egyenesen futtat, mint egy kutyát. Amiből nem kérek. Ezzel csak rossz élményem van. A vicces pedig pont az, hogy gyűlölöm, ha a nő irányít, így aztán különösen zavar, ha így kell éreznem magam. Ezért nem is udvarlok. Egyoldalúan semmiképp sem. A párommal társkeresőn találkoztunk de az elejétől kezdve 50-50% tettünk bele mindenbe mindent és így volt TÖKÉLETES. Ő sem játszmázott és én sem és az elejétől fogva éreztem, hogy ez így jó ahogy van.

A kezdeményezés nem hiszem, hogy domináns szerep. És az sem igaz, hogy a nő választ. Miért választana Ő? Én is épp úgy mondhatom, hogy kösz nem.

A nők talán pont azért élvezik ha udvarolnak nekik, mert olyankor ők érzik magukat fölényes helyzetben... hiszen körülugrálja őket valaki.

És a legrosszabb? Hogy a kérdezőnek tán lenne elég bátorsága meglépni amit kell, de lehet, hogy pont az ilyen begyöpösödött konzervatív válaszok miatt veszitek el a kedvét.

Magyarország nem csak technikailag van 50 évvel lemaradva...

Azért gáz mert úgy festenek le dolgokat, úgy állítanak be hagyományokat, mint ha indokolt lenne vagy helyt álló. Északabbra egyszerűen sikerült az egyenjogúságot jobban megvalósítani, úgy tűnik. Itt csak addig terjed ez, amíg a nőknek kényelmes. Nem szeretek elvárások végett udvarias lenni. Ha magamtól az vagyok, jó. De nálunk minden elvárásként van elterjedve. Előre KELL engedni a nőket, előre KELL köszönni és a többi. Mert mondjuk 100 éve valaki kitalálta, hogy ez udvarias. Vagyis ha nem tévedek, a brit dzsentlömenizmust koppintottuk le. Mert az volt a divat. Az udvarlás meg semmi másról nem szól, mint arról, hogy a férfi körülrajongja a nőt és próbál a kegyeibe férkőzni. Persze régen ez abból állt, hogy ténylegesen az "udvarba járt", a hölgy családjával is ismerkedett, megkedveltetni próbálta magát az apóssal is, stb. De az egy más kor volt. Ebben ma hol az egyenlőség? Nyilván, sehol. A kor előre haladt, bizonyos eszmék elvesztek, lettek újak (pl feminizmus), de az emberek bizonyos dolgokban megragadtak a régi dolgokban, hagyományokban, jóllehet azok kontextusa eltűnt. Na ennyi a magyarázata, hogy mi bajom ezzel. Ez nem az a kor és nem az a szellem.

Szerintem ha egy nő odavan egy férfiért, igenis épp úgy elhívhatja randira, ahelyett, hogy rebegteti a szempilláit és várja a csodát. Nem azt mondtam, hogy ez legyen a nők feladata. Mindig csupán épp azé, aki szeretne valamit a másiktól. Ez így fair. Ha egy nő vigyorog és kacsintgat, de kb ebben kimerül minden próbálkozása, akkor ne panaszkodjon, hogy őt senki se hívta sehová. Szerintem.

Ajanlom mindenki figyelmebe:

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__randi..