Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Párkapcsolatban vagy egyedülállóként jobb élni?
Nekem is vannak tapasztalataim (felnőtt ffi vagyok), én mások véleményére és tapasztalataira lennék kíváncsi. (Kérem, hogy a poénkodók és a megmondóemberek kivételesen pihentessék a kezüket, nagyon köszönöm.)
Az ember társas lény, de szellemileg autonóm. Mondhatnám, hiszen normál esetben ez a kettő együtt áll. Azonban utópia az, hogy létezik ideális, konfliktus- és fárasztásmentes párkapcsolat. Egyedül is kaki, de olyan párkapcsolatban is, ahol drámák, tesztelések, játszmák vannak. Érdekelne, hogy ki hogy van ezzel.
Számomra a sorrend a következő:
1. Jó párkapcsolat. Bizony létezik drámamentes kapcsolat, csak sajnos rengeteg emberből hiányzik az ehhez nagyon is szükseges magasfokú önismeret ill. az egészséges önkép és kötödési minta.. Ha viszont a két félben megvannak ezek a dolgok, ráadásul egyezik a világkép és minden fontos értékrendbeli dolog és az illetők képesen normális ember módjára kommunikálni, akkor sok pluszt tud adni az ember életéhez egy jó társ. A konfliktusokat nem lehet kikerülni az emberi kapcsolatokban, de nem is kell, sőt, kifejezetten káros dolog, viszont teljesen más olyan emberrel lenni, akivel mindent higgadtan meg lehet vitatni, mint egy olyannal, aki játszmázik vagy képtelen kezelni az idnulatait.
2. Egyedüllét. Személy szerint imádok egyedül lenni, kifejezetten sose vágytam arra, hogy legyen mellettem valaki csak azért, hogy legyen. A szociális igényeim kielégíti a fantasztikus baráti köröm. Az érdeklődésem mindig az adott személy iránt szólt és nem a párkapcsolat lehetősége iránt, pont ezért soha nem is ismerkedtem társkeresési céllal, teljesen idegen dolog számomra kapcsolatra vágyni egy konkrét személy helyett.
3. Rossz kapcsolat. Az egyedüllétnél sokkal de sokkal rosszabb. Tapasztaltam, nem is egyszer, soha többet, köszönöm szépen. Egyedül teljesen boldog és kiegyensúlyozott vagyok, rossz kapcsolatban pedig csak szenvedek és gyötrődök, hülye is lennék ezt választani :)
Ember és helyzetfüggő, erre nincs általános igazság.
Személy szerint vannak olyan időszakaim, amikor jobban érzem magam egyedül, máskor jobb kapcsolatban. Jelenleg a kapcsolatok minőségének alacsonysága miatt inkább azt mondom, hogy jobb egyedül lenni, mert úgy is megkapható minden, ami egy kapcsolatban.
Én párkapcsolatban élek, de nem élünk együtt. Nekem ez így aq tökéletes. De persze ezt nem minden korban leeht/érdemes így tervezni.
Az ember társas lény, természetes,hogy szinte mindenki vágyik társra, családra,m gyerekre, közös otthonra..De emellett meg kell hagyni a másik szabadságát. megbízva Benne.
Fontosak a külön programok, beszélgetések, barátokkal, hobbik, és igen, az egyedül töltöt órákra is süzkség van. Nem kell mindig egymás nyakában lógni.
Vannak viszont olyan személyiségek akik nem szeretnének kapcsolatot, gyereket, szorosabb kötődést, ezt is el kell fogadni, Ő ilyen.
Ha engem kérdezel, párkapcsolatban jobb, de úgy, hogy nem költözik össze a két fél.
Nekem tetszik az úgynevezett "látogató kapcsolat", amikor mindkét fél lakik a sajátjában (nem távkapcsolat, tehát mondjuk simán egy városban laknak). És hol itt vannak, hol ott. Külön kassza, nincs beledumálás, ha valamelyiknek gyereke van.
Ha időben visszamehetnék, ezt választanám.
Ha jó a kapcsolat akkor kapcsolatban.
Ha rossz emberrel vagy kapcsolatba akkor egyedül.
Ebből azt hoztam ki, hogy nagyon nehezen kezdek kapcsolatba. Nincsenek köztes kalandjaim, egyéjszakásaim. És a komolytalan érdeklődőket, vagy akikkel nem illünk össze sem kezdek bele semmibe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!