Zavarna titeket ha kiderülne, hogy az új párotok exbarátnője 15 éve halott és a párotok a mai napig felemlegeti?

11 éve veszítettem el a páromat, hosszú betegség után, fiatalon.Gyerekkel maradtam egyedül.Pár év után lett egy új kapcsolatom, de részemről természetes,hogy a múlt hozzátartozik az életünkhöz, és nem rejtem véka alá mintha nem is lett volna. Ahogy beszélünk bármi egyéb régi emlékről, természetesen beszélünk a férjemről is, hiszen Ő jóval több, mint egy emlék számunkra.

Ha a párod képes egy új kapcsolatra, éli tovább az életét, de emlékezik időnként, azzal nincs semmi baj, nem kell orvoshoz mennie, ez természetes.

Viszont van egy egészséges és egy beteges/belesüppedős gyász. Ha azt érzed,hogy még mindig ott van köztetek aki már sok-sok éve nem él, az már baj.

Beszélj erről a pároddal, őszintén. Ez fontos, ne félj felhozni a témát. Ha természetesen kezelitek ezt a helyzetet könnyebb lesz, hidd el.

Valószinű ő volt élete nagy szerelme....

Nehéz ezzel eggyütt élni.

Zavarna,de egy idő után a természetessé válik.

Párommal egy évig külön voltunk,az ÉLET szétválasztott minket.Mindkettőnknek volt pár hónapos kapcsolata mással....

Ha veszekszünk ez a más kapcsolatok felszinre szoktak kerülni.... Sajnos föleg az enyém mert az hosszabb volt.

Nem jó érzés,de elkerülhetetlen.

Azért így érdekes, hogy tabutéma, te nem kérdezhetsz, de ő meg emlegeti gyakran.

Ha 15 éve halott, és nem tudta még feldolgozni, tabukat állít eléd, akkor holtában is ő a fontosabb?

Zavarna. A jelenben kell élni. 15 év nem 2.

Nem zavarna, mert anya 16 éve halt meg, és apa máig szinte elsírja magát, ha szóba kerül.

Van már új nője 12 éve, aki szeret is, de teljesen egyértelmű, hogy számára anya volt az igazi, akivel megöregedni akart, nem végignézni ahogy páréves szenvedés után meghal.

Nehéz ez, ha a párom meghalna az életben nem térnék magamhoz, mert ő jelenti számomra az életet, a jövőt, és nem kell senki más rajta kívül.