Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Zugevő lettem a párom miatt! Mit tehetnék?
Helló mindenkinek! Én egy 22 éves nő vagyok, 170 cm, 68 kg. A történet kezdetéig jól éreztem magam a bőrömben, tudom nem vagyok sovány, de elhízott sem, és sportolok is. Vagyis ez már a múlt. A párommal alapvetően jól meglennénk, csak... mikor összeköltöztünk, akkor kezdődtek a bajok, pontosabban ő észre sem veszi.
Egyszerűen képtelen megállni, hogy ne szóljon be ha ennék. Ilyeneket, hogy: te ezt mind meg bírod enni?! Úristen! Te már megint éhes vagy?! Vagy "csak" színpadias hosszú pillantásokat vet a kajámra... Hiszem, hogy különben nem szándékosan csinálja, csak mindig kibukik belőle, és én ezt már nem bírom. Így elkezdtem titokban enni, dugdosni a kaját, és egyre rosszabb lesz.
Hozzá tartozik a sztorihoz, hogy ő nagyon keveset eszik. Ha nem érek rá főzni, és úgy veszünk, akkor mindig fél adagot kér, és szintén végig kell hallgatnom a lemezt, hogy "ez iszonyú sok, ő nem bírja megenni". Amúgy nem hát... mert délelőtt benasizott egy tábla csokit egy doboz vaníliás karikával... Szóval a kalória megvan, de ő azt nem számítja evésnek.
Természetesen én sem rendelek normális adagot, mert rögtön görcsben vagyok ha nyitja a száját. Tudom, hogy az "ennyit megeszel?!" kérdés jön. Pedig állítólag nem tart kövérnek, erre is rákérdeztem már.
Szóval a helyzet egyre rosszabb... Már a gondolataim mindig akörül forognak, hogy hol és hogyan juthatnék ételhez, hogy ne vegye észre. :-( Örülök ha elmegy itthonról, és akkor tudok valamit külön főzni magamnak. Ha főzéskor itthon van, akkor is kezdi, hogy minek főzünk ennyit, hogy kidobjuk? Ha a szüleihez megyünk hétvégére, attól egyenesen rettegek, hogy bírom ki éhen a 2 napot. Anyukája ugyan finoman főz, de az adagok... Pl. a tányéron szét van teregetve szépen 5 kocka krumpli, egy icike-picike darab hús, egy tükörtojás, egy karika sült hagyma, és két uborka félbe vágva, hogy az is jó nagy helyet foglaljon. Persze ott is én vagyok a zabagép, aki kér levest is, mert sokszor a párom és az apukája azt mondja, hogy ha még azt is enne, biztos nem férne beléjük a második. A leves szintén egy merőkanál léből, egy répából, és 3 szem tésztából áll. Ja, és persze a nasi náluk is egész nap fogy, egy nagy táblás milka csak úgy egy embernek, térülés-fordulás közben.
Már a sportolástól is elment a kedvem, és a titkos evésekkel többet tömök magamba, mint amit normálisan megennék, így természetesen a kilók is kúsznak szépen lassan felfelé. :( Ez így tarthatatlan... De hogyan tovább...?
Kérdezd meg, el tud-e fogadni, úgy, ahogy vagy. Mert Te elfogadod, hogy bepattintja a tábla milkát meg a csomag vaníliáskarikát, ö fogadja el, Te is úgy eszel, ahogy Neked jól esik. Ha igen, ne szóljon be többet, se ö, se a családja, ha nem, akkor ez ennyi volt. És ne legyenek illúzióid, hogy nem szándékosan csinálja. Csak nincs vér a p@csében, hogy eléd álljon és megmondja, mi zavarja, inkább így próbál manipulálni.
Szerintem pattintsd, mert egy se@@fej, de legkésöbb akkor, ha nem változtat. (nem fog)
Tedd rendbe a dolgokat - állj a sarkadra vagy dobd ki ezt a pasit.
Tudod mi lesz veled, ha ez így megy tovább? Néhány éven belül - miután zugevőként felszedtél magadra pár tíz kilót - ő fog otthagyni téged, "na látod, én megmondtam, nem kellene ennyit enned, hogy nézel ki" felkiáltással.
Szerintem is dobd. Még ha ők (családja meg ő) mondjuk egészséges kajákon élnének, és úgy ennének keveset, akkor se szólogasson be Neked.
De ÍGY, csak térültében-fordultában felzabálva egy tábla milkát, hát így pláne ne szóljon.
Amúgy folyton édességet zabálva, persze, hogy nincs akkora étvágya normális ételekre. Én gyerekkoromban voltam ilyen. Két étkezés között csoki, sütike, keksz, aztán a főétkezéseknél normális ételekből annyit ettem csak, mint egy kölyökmacska.
Tedd helyre, ne hagyd, hogy f!szoskodjon veled! NEM az a normális, ahogy ők étkeznek.
>pontosabban ő észre sem veszi.
Miért vagy ennyire kibaszottul ostoba? Ezt már az elején simán lehetett volna kezelni, amikor még nem volt belőle gond. Kifejezed, hogy ez téged milyen kellemetlenül érint, ős megérti, változtat a hozzáállásán és el van intézve. Ehelyett te inkább módszeresen tönkrevágod magad és a kapcsolatot, ahelyett, hogy megbeszélnél vele bármit.
Igen, a srác furkó módon áll hozzá, eleve nem kéne a szegény kérdezőt így szívatnia. Nem, nem az áldozatot akarom hibáztatni. De nem vagyunk tökéletesek, a kérdező sem, a párja sem. Lehet, hogy a srác tényleg nem lát semmit ebből a dologból, és a kérdező részéről a legnagyobb öngól, hogy nem kommunikál.
NINCS MEGOLDÁS, ha magamból indulok ki :)
1. Vagy azt mondod, elfogadom magamat, ahogyan vagyok, s ezt a páromnak is be kell látnia..... ez nem fog menni :)
2. Vagy, egyszerűen te is kevesebbet eszel.... ez nem fog menni :)
3. Segítséget kérsz, egy fogyós kőrtől.... ez lehet hogy menni fog
4. Nyűglődtök tovább.... ez vagy megy... vagy nem
Amúgy meg, ha belegondol az ember, hogy az egész napja a "ZABÁLÁS KÖRÜL" forog, akkor ez nem túl felemelő. Kevéssé spirituális életvezetés :)
De mint mondtam, magamból indultam ki :)
Lajos 54
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!