Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Zugevő lettem a párom miatt! Mit tehetnék?
Helló mindenkinek! Én egy 22 éves nő vagyok, 170 cm, 68 kg. A történet kezdetéig jól éreztem magam a bőrömben, tudom nem vagyok sovány, de elhízott sem, és sportolok is. Vagyis ez már a múlt. A párommal alapvetően jól meglennénk, csak... mikor összeköltöztünk, akkor kezdődtek a bajok, pontosabban ő észre sem veszi.
Egyszerűen képtelen megállni, hogy ne szóljon be ha ennék. Ilyeneket, hogy: te ezt mind meg bírod enni?! Úristen! Te már megint éhes vagy?! Vagy "csak" színpadias hosszú pillantásokat vet a kajámra... Hiszem, hogy különben nem szándékosan csinálja, csak mindig kibukik belőle, és én ezt már nem bírom. Így elkezdtem titokban enni, dugdosni a kaját, és egyre rosszabb lesz.
Hozzá tartozik a sztorihoz, hogy ő nagyon keveset eszik. Ha nem érek rá főzni, és úgy veszünk, akkor mindig fél adagot kér, és szintén végig kell hallgatnom a lemezt, hogy "ez iszonyú sok, ő nem bírja megenni". Amúgy nem hát... mert délelőtt benasizott egy tábla csokit egy doboz vaníliás karikával... Szóval a kalória megvan, de ő azt nem számítja evésnek.
Természetesen én sem rendelek normális adagot, mert rögtön görcsben vagyok ha nyitja a száját. Tudom, hogy az "ennyit megeszel?!" kérdés jön. Pedig állítólag nem tart kövérnek, erre is rákérdeztem már.
Szóval a helyzet egyre rosszabb... Már a gondolataim mindig akörül forognak, hogy hol és hogyan juthatnék ételhez, hogy ne vegye észre. :-( Örülök ha elmegy itthonról, és akkor tudok valamit külön főzni magamnak. Ha főzéskor itthon van, akkor is kezdi, hogy minek főzünk ennyit, hogy kidobjuk? Ha a szüleihez megyünk hétvégére, attól egyenesen rettegek, hogy bírom ki éhen a 2 napot. Anyukája ugyan finoman főz, de az adagok... Pl. a tányéron szét van teregetve szépen 5 kocka krumpli, egy icike-picike darab hús, egy tükörtojás, egy karika sült hagyma, és két uborka félbe vágva, hogy az is jó nagy helyet foglaljon. Persze ott is én vagyok a zabagép, aki kér levest is, mert sokszor a párom és az apukája azt mondja, hogy ha még azt is enne, biztos nem férne beléjük a második. A leves szintén egy merőkanál léből, egy répából, és 3 szem tésztából áll. Ja, és persze a nasi náluk is egész nap fogy, egy nagy táblás milka csak úgy egy embernek, térülés-fordulás közben.
Már a sportolástól is elment a kedvem, és a titkos evésekkel többet tömök magamba, mint amit normálisan megennék, így természetesen a kilók is kúsznak szépen lassan felfelé. :( Ez így tarthatatlan... De hogyan tovább...?
Hidd el nagyon megértelek. Csak velem a szüleim csinálták ezt. Én hajnalban jártam le mindig enni...
Annyit tudsz tenni, hogy szépen a sarkadra állsz. Igenis állj ki magadért. Érd el hogy ők érezzék kellemetlenül magukat. Szólj vissza nyugodtan. Ne durván meg bunkózva, hanem határozottan.
Tudom én hogy mondani könnyű, de másképp sose lesz jobb. Ők nem fognak változni.
És miért is nem állsz ki magadért? Miért is hagyod magad terrorizálni? Miért is nem hagytad már ott ezt a "pasast"? Bocsi, de csak kérdéseim vannak.
Mit tettél az ügyben, hogy ez változzon?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!