A párom szerint én tehetek a betegségemről, mit tegyek?

Szerintem magyar tanárhoz is menj, ne csak pszichológushoz, hisz mondatokat se tudsz értelmezni!

Ezt kérdeztem, most már 3-szor, JÓ LENNE HA VÁLASZOLNÁL ERRE VÉGRE:

De mégis mit teszel azért, hogy javíts az állapotodon?

Nem azt kérdeztem, hogy mi játszik közbe állapotod romlásában, hanem azt, hogy mivel segíted magad!!

De látom, a nem válasz egyenlő azzal, hogy SEMMIT SE TESZEL!!

Ennyi, különben már az első kérdésemnél válaszoltál volna rá.

Így ne várd, hogy sokáig melletted marad bárki is, ha nem látja azt rajtad, hogy igyekszel meggyógyulni.

Az orvosok csak útmutatást, alapot adnak neked, a gyógyuláshoz TE KELLESZ. De ez a válaszaidból nem tükröződik, hogy te bármit is teszel azért, hogy javíts az állapotodon.

Ha nem javulsz, rövid időn belül a kapcsolatodnak is vége lesz! Ez 100%.

" csak rossz, hogy nem érti meg, és sosem kérdezi meg, hogy vagyok, egyszerűen a szőnyeg alá söpri a dolgot és ha társaságban vagyok rosszabbul, rám szól, hogy viselkedjek"

Ki milyen rózsát szakít, olyat szagol.

Hogy értse meg a helyzetedet, ha nem látja rajtad azt, hogy azon fáradozol, hogy meggyógyulj.

Gondold magad az ő helyzetébe. Szerinted mennyire érezheti magát sz..rul, hogy a párja így viselkedik, ilyen állapotban van és nem látja a javulást, csak a romlást?

Ő nem tud helyetted meggyógyulni, a gyógyuláshoz csak te kellesz!

Ő nem a párod. A párok egy csapatban vannak. 2 elme, együtt.

Ő csak a kapcsolati partnered, nem a párod. Ezzel valódi párok kapcsolatát mocskolod.

Először is távolítsd el a legnagyobb fekélyt, utána kezdj el dolgozni magadon.

Írj rám s segíthetek és vagy megmutathatom, hogyan lenne ésszerű egy igazi szerelmi kapcsolatban létezni.

#23

Én kötözködöm? Te nem voltál hajlandó egy egyszerű, hétköznapi kérdésre válaszolni, amikor normális hangnemben szépen válaszoltam neked, ami nagyban elősegítené továbbiakban az itt leírt válaszokat.

Pl. azért lett volna jó tudni, hogy lássuk, hogy te mindent megteszel-e azért, hogy meggyógyulj és csak a párod a tahó türelmetlen.

Vagy pedig jogos a kiakadása, hogy te semmit se teszel azért, hogy meggyógyulj.

Nézz tükörbe. Ha valóban meg akarnál gyógyulni, akkor szimplán válaszoltál volna minden kertelés nélkül erre a kérdésre.

Nem magyarázkodni kell.

Ha egy kövér embertől megkérdezik, hogy mit tesz azért, hogy lefogyjon, nem kifogások és magyarázkodások mögé fog bújni, hanem leírja, hogy pl. miket mozog, min változtatott az étkezésén.

De látszik, hogy ez neked baromira nehezen megy, mármint válaszolni egy szimpla kérdésre.

Te kérdezted, hogy "mit tegyek?"

Erre az a válaszom, hogy oldd meg magad, tegyél meg mindent a gyógyulásod érdekében! És ne ilyen hozzáállással gyere nekem, hogy "hidd el, hogy tennék ez ellen, ha tudnék," Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.

Csak hát nem akarsz meggyógyulni, lusta vagy tenni azért, hogy meggyógyulj. Még nem elég sz..r neked, különben minden követ megmozgatnál és, ha még lassan is, de napról napra egyre jobban lennél!

"Igen, hogy mit tegyek a párommal kapcsolatban, nem pedig azt, hogy mit tegyek a depressziómmal... arra van a szakember"

Én úgy gondolom, hogy valahol/részben mindkettőtöknek igaza van( kérdezőnek és a 66%-osnak), és valahol egyikőtöknek sem.. Mert valóban komplex dolog, a betegséged is.

De ilyen kijelentés, hogy te teljes mértékben a szakemberre hagyatkozol: "majd ő megoldja". - Szerinted ez valóban használ? Vagy csak ad egy megnyugvást, hogy " ok, én járok szakemberhez, ott ülök pl heti 1 órát, innentől az én dolgom le van tudva."

Az a baj, hogy az emberek ( nem csak te, sajnos a legtöbben) ezt gondolják. Elmegyek a pszichológushoz/tanárhoz, és majd jobban leszek(megtanulok angolul/zongorázni. Erre van az a heti 1 alkalom.

NEM ERRE VAN!

Sem a tanár, és sem a pszichológus/pszichiáter NEM FOGJA és nem tudja senki helyett megoldani a z ő problémáját.

A párom angol tanár, felnőtt emberek azt gondolják, hogy majd ott megtanulnak, meg majd Ő (!) megtanítja. Nagyon jó tanár a párom, de a legnagyobb ökörség, amikor felnőttek így állnak hozzá, ah valamit meg szeretnének tanulni.

ÉS ezt a példát most ezért hoztam fel, mert itt jön a lényeg:

Ő csak egy mankó, irányt ad, ha valamit rosszul csinálsz, rávilágít, segít, stb. De ha valóban meg akarsz tanulni valamit RENDESEN, nem várható el az a másiktól, neked foglalkoznod kell vele, OTTHON, a tanórán kívül. Nem dőlhetsz hátra, hogy " hát én járok hozzá, ezzel mindent megtettem".

Aki nem foglakozik a tananyaggal, mert neki "nincs az órán kívül ideje", - ha csak nem zsenik- az általában megbuknak. SÉ csodálkoznak.

Szóval csak azt akarom mondani, hogy igen, fontos, hogy elmenj a szakemberhez, de ne áltasd magad, hogy hátradőlhetsz, hogy ezzel te le is rendezted a részed.

A párod részéről meg nem tudunk ennél több infót, mint azt a 2 mondatot kb.

Rettentő fárasztó lehet minden nap látni a másiknál ezt, miközben ő érthetetlenül áll, mert nem tud mit kezdeni egyszerűen a dologgal.

Nem biztos, hogy a barátod egy primitív bunkó.

- persze, lehet, hogy így van, és az. Te ismered, neked kell tudnod, hogy le sem szhar téged és nem érdekli, mi van veled. Én csak arra akarok rávilágítani, hogy ugyanakkor egy nem bunkó ember számára is fárasztó lehet, ha mondjuk éveken át ugyanez megy, és nem tud már újabb megoldást mondani, mert mondjuk már ő is úgy érzi, hogy eddig már minden tőle telhetőt megtett, meghallgatott, de nem tud újat mondani a problémádra.

Ennél többe nem lehet elvárni.

Az viszont fontos, hogy érezd, hogy ott van melletted, de ő nem a lelki szemetes ládád. ÉS igen, lehet, hogy ő nem érti a helyzeted, mert sosem volt benne. Ez ilyen. De ezt el kéne várni?..

(Még egyszer, neked kell tudnod, hogy ott van -e melletted, vagy nem törődik veled.)

Ha pedig nem törődik veled, valóban, minek vagy vele?

"Igen, hogy mit tegyek a párommal kapcsolatban, nem pedig azt, hogy mit tegyek a depressziómmal" - A pároddal kapcsolatban azt kell tenned, hogy komolyan veszed a betegséget és minden lehetőséget megragadsz, amit csak tudsz, hogy javíts az állapotodon. És azt is meg kell értened, hogy rohadtul nehéz egy ilyen beteggel együtt élni, akkor is, ha te nem vagy hibás a betegséged kialakulásában. Nehéz türelmesnek maradni, nehéz magyarázkodni másoknak, nehéz úgy stabilnak maradni, hogy tudod, lesznek, akik az egész családot hülyének fogják tekinteni egy beteg családtag miatt, nehéz elfogadni, hogy vannak, akik ezeket nem tekintik betegségnek, nehéz megfelelő jó szakembert találni és ha rájössz, hogy a szakember rossz irányba halad, nehéz vele felvenni a harcot.

Tehát a pároddal kapcsolatos problémád javítása miatt kérdezem ismét. Milyen szakemberhez jársz ezzel a problémáddal?