Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért kell hónapokig könyörögnöm a férjemnek, hogy valamit megcsináljon? Hogyan győzhetném meg, hogy lássa ez az ő otthona is?
Az a problémám, hogy egyedül érzem magam a kapcsolatunkban. 3 éve vagyunk házasok, van egy 1,5 éves tündéri lányunk. A kicsi imádja az apját, ami kölcsönös. Ha a gyerekről van szó, szívesen van vele, de ezen kívül mindenért könyörögnöm kell. Nem a házimunkát varom el hanem, hogy legalább szerelje meg amit meg kell (házszámot felrakni, villanykörtét kicserélni, ajtócilindert meghúzni, darazsat irtani stb.). A gyerek, háztartás vezetése mellett még ezeket is nekem kell.
Lelkileg teljesen magam alatt vagyok! Szeretkezni sincs kedvem, ami persze meg neki nem tetszik.
Ha megkérem valamire (pl igazítsa meg a bicikliülést vagy a szanaszét heverő szerszámait tegye vissza a helyére) nem csinálja meg, de ha minden nap szépen megkérem, akkor sem. Eltelik pár hét, és végül nem bírom tovább és megcsinálom, megszerelem, megjavítom amit kell. Nem vagyok elveszett, ezeket én is képes vagyok megoldani, de mivel rám marad minden más jól esne, ha nem nekem kellene.
Ráadásul maga után sem képes elpakolni. Például 4 héttel ezelőtt lerakta a hátizsákját az étkezőszékre, amit egyébként évente 1x használ. Megkértem rakja el. Másnap is megkértem, aztán 3 nap múlva ismét, majd már csak hetente 1x. Semmi. Még mindig ott van.
Többször beszéltem vele ezekről a dolgokról, mert sírni tudnék annyira fáj, de hatástalan.
A gyerek előtt is ilyen volt a helyzet (kérlek ne mondjatok tudom mit vállaltam mikor hozzámentem), de akkor nem volt rajtam ekkora teher, könnyebben viseltem, hogy az otthoni munka nagyrésze az enyém.
Szeretem, és nem fogom elhagyni. A közös életünket szeretném boldogsbbá tenni. Ha ez rendeződne, szerintem a szexuális vágyam is jobb irányba fordulna. Próbáltam motiválni is szeretkezéssel. Annak ellenére, hogy semmi kedvem nem volt hozzá, többször együtt voltunk, hátha akkor nagyobb kedvvel teszi a dolgát a családért.
Kérdés: Mivel vegyem rá a férjem, hogy kivegye a részét a feladatokból?
válasza:szerintem jó ötlet, amiket itt írnak, ezek a dobáld ki a cuccát stb.
ha nem ért a szép szóból, akkor tényleg nincs más megoldás.
amúgy bírom ezeket a benyögéseket, hogy ha így ismerte volna meg, akkor el kell viselnie minden sz art? lol
ilyen nincs. nyilvánvalóan sz ar tulajdonságokon, szokásokon változtatni kell. nincs ilyen hogy hát ez van. mi a f asz ez a hozzáállás? jól pofán rúgnám az ilyet. :D
válasza: válasza:Mindenkinek köszönöm a véleményét!
Persze, ilyen volt mindig, miért mentem hozzá? Ismerkedés, összeköltözés, házasság, gyerek sorrend. Őszintén megmondom, az elején nem gondoltam, hogy ilyen problémákba fogok ütközni. Azért teljesen más albérletben, egy lakásban élni, mint saját házban. Egy gyerek nélküli és egy kisgyerekes pár élete is más, a kicsi nem csak sok örömöt, de több feladatot is hoz magával. Szeretem ezt az embert, ezért nem elfutni akarok a problémák elől, hanem változtatni alap dolgokon.
Tegnap beszéltem vele. Szépen elmondtam, hogy legyen figyelmesebb, és nem azt kérem, hogy munka után, fáradtan álljon neki bizonyos dolgokat megcsinálni, de legalább hétvégén végezze el amit kell. Itt most nem a háztartásról beszélek, nem varom el, hogy mosson vagy ablakot pucoljon, csak legyen lenyírva a fű, tegyen rendet a pincében stb. Ha ez neki túl nagy kérés, akkor nem vagyunk egy hullámhosszon, és neki nem feleség, hanem anya kell, nekem viszont nem gyerek, hanem férfi.
Persze ezt a beszélgetést már ezerszer lejátszottuk, de akkor mindig védekezett, hogy ő szokott segíteni, meg mindent egyszer csak megcsinál. Most viszont hallgatott, nem jött a szokásos hülye kifogásokkal. Este biztos lesz még folytatás, mert érdekel, hogy mi a véleménye arról amit mondtam, illetve attól, hogy hallgatott, és rám nem mondott semmit, biztos, hogy nekem is kell változtatnom dolgokon.
Rendbe kell tenni a szerepeket, mert pár hónap, és megyek vissza dolgozni, akkor aztán végkép nem lesz erőm mindenre, és még vele is harcolni.
válasza:Kedves Kérdező!
Nagyon a helyén van az eszed, és mérhetetlenül nagyra becsülöm az elszántságodat, és a kitartásodat! Csak így tovább! Annak mindig nagyon örülök, ha nem az "azonnal kidobom" a kérdező szándéka, és erre keresi a kapaszkodót, hanem ahogyan te is, szeretne továbbra is kitartani, és módszert keres ennek a célnak a megvalósításához!
Én 53 éves családapa vagyok, lassan 25 éve házas. Éppen ugyanolyan problémákkal küzdöttem, mint amilyennel a férjed.
Sok problémája lehet, amivel az előzőek alapján úgy értékelem, váratlanul nézett szembe, talán ha bátran is vágott bele, el tudom képzelni, hogy a munkáról folyton édesapja jut eszébe. Becsülöm benne, hogy a félelmeit nem veled akarja megosztani, ez érett férfire jellemző gondolkodásmód, a feleségeinket félteni kell, óvni kell, tenyerünkön kell hordozni, törődni velük, érezniük kell, hogy különleges ajándék, hogy a feleségünk lehet. Nem szabad félelmeinkkel, bizonytalanságainkkal, keserűségeinkkel megterhelni - bár vannak helyzetek, amikor ha kifejezetten kéri az asszony, akkor el kell neki mindent mondani. De ez egy normális férfinél, amilyen a te férjed is, nagyon komoly vívódás, gyötrelem.
A házimunka elhanyagolása, a hanyagságai, az otthoni teendők iránti figyelmetlensége, még ha neveltetéséből adódóan vele jött tulajdonsága volna, akkor is megváltoztatható. Ezek a dolgok lehetnek depresszió jelei is. Valószínűleg odabent kezeletlen fájdalom van a szívében, fáradnak, csüggedten érzi magát, és vége-hossza nincs mókuskerékszerű gyötrelemnek látja az életet. Egyedül te vagy az, aki ebből ki fogja tudni segíteni!
Biztosan ős is nagyon szeret, ahogyan te is őt.
Furcsa dolgot mondok: először is legyél továbbra az eddigieknél is türelmesebb! Add rá a kabátot, hogy ő milyen rendes! Ha a látszat ellenére nem is az!
Ennél ELEMIBB ERŐ nincs is, ha megdicsérésével mosolyogva közlöd vele, hogy mennyire nélkülözhetetlen segítség otthon. Vigyázz, ne gúny legyen, mindig legyen egy konkrét őáltala korábban elvégzett teendő, amire hivatkozol! Ha még keveset is tett, vedd elő azokat a múltból, és dicsérd meg! Pld olyan ügyesen megszerelted a múltkor azt a biciklit, én is megpróbáltam, de ne haragudj, nem vagyok olyan műszaki zseni, mint te! ::: Érted? A beszédedből érezhető legyen:
- Nem bántani akarod, kedves vagy vele.
- Nagyon nagyra becsülöd, és próbálod tehermentesíteni azáltal, hogy helyette végzed el a házi teendőket.
- Nagyon jól esik neked visszaemlékezni az általa elvégzett teendőkre.
Tehát a lényeg az, hogy semmi bántó ne legyen a szavaidban, és semmi kérés sem.
A szex nem motiváció!!!! Igazi motiváció a tiszteletteljes, kedves szó!
A feleségem engem is így hozott helyre. Eljárt egy terapeutához, aki ezeket tanácsolta neki, én pedig azt vettem észre, hogy egyszer csak ég a munka otthon a kezemben, és attól voltam elkeseredve, ha már mindennel kész voltam. Megváltoztam, pedig nem is tudtam róla.
Ha a férjednek elmondod az érzéseidet, megtisztelőnek értelmezi.
Ha elsorol neki a hiányosságit, bezárkózik, és még nagyobb semmittevésbe menekül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!