Ha szó szerint sírva fakadok az utcán egy babakocsis pártól, és ez sem hatja meg akkor tényleg nem érdekli mit érzek?

Ha ő nem akar, te nem tudod meggyőzni. De igazán nem értem, miért vagy még vele. Egy kapcsolatban alapvető, hogy közösek a célok. Ha nem, az nem kapcsolat, csak időpocsékolás.

És igen, ha vígasztalni sem akar, és meg sem hatják a problémáid, az bunkóság is. Én már ott hagytam volna. Pazarlod csak az idődet.

Mióta tudod,hogy ő nem szeretne gyereket?

Én azt javaslom,hogy szakítsatok békében. Nem könnyű ilyet írni, de itt nincsen kompromisszum.

Ha valaki nem szeretne gyereket, nem szabad ráerőltetni, mert csak a gyerek szívja meg.

Ha viszont te szeretnél gyereket, akkor nem várható el tőled,hogy kiegyezz azzal,hogy nem lesz.

Olyan párt kéne találnod, akivel hasonlóak a terveitek és mindketten szeretnétek gyereket.

Csak úgy az igazi,ha mindketten alig várjátok a gyereket és be vagytok sózva, számoljátok a napokat ha sikerül stb.

Erőltetve semmi nem jó.

Szerintem ennek így nincs értelme.

Nem írtad hány éves vagy, de próbáld nem negatív dologként felfogni, hogy még nincsen gyereked.

Ha most megismernél mást,akivel komolyan együtt lennétek, akkor akár 2-3 év múlva teljesen reális esély van rá,hogy te is babakocsit tologatva sétálnál az utcán.Azzal, aki a párod és aki szintén szerette volna azt a picúrt..

Próbáld úgy fel fogni, hogy legalább megérsz az anyaságra, sok mindent fogsz róla tudni , mire odakerülsz. És tényleg jó anya leszel,aki tiszta szívéből szereti a gyerekét.

Fogalmam sincs hány éves vagy, de 30 fölött sem "gáz", sokan szülnek akkor, minden rendben lesz..

Ha meg még a huszaséveidben jársz,akkor meg végképp!

Nézd megértem hogy ez az egész nehéz nektek, de neked is megértőnek kell lenned elé, másrészt azért is mert a gyerekhez két ember kell egy anya és egy apa, az odáig oké hogy "megcsináljátok" te megszülöd és örülsz az anyaság örömeinek, de ez kevés mert kell egy apa akire szintén számíthat a gyerek és a gyereket fel is kell nevelni minimum 18 éves koráig, de utána is ameddig lélegeztek mellette illik maradni. Na most ha ő nem akarja de mégis ráerőlteted abból később problémák lesznek. Szakítás, tartásdíjt úgy kell kikönyörögnöd tőle, ha látni sem akarja a gyerekét akkor később amikor már kérdezi hogy hol az apja akkor napokig idegeskedj hogy hogyan magyarázd el neki.

Nem egy egyszerű helyzet, oké hogy neked ketyeg a biológiai órád, és ezért vagy olyan amilyen, de nem szabad erőltetni, és elkapkodni semmit, mert a leendő gyerekeden fognak csattanni a pofonok és ő tehetne erről a legkevésbé.

eléggé bunkó. te meg hisztis vagy, és kissé érzelmi zsarolásnak tűnik ez, csakhát nem jön be.

hagyd ott, ilyen egyszerű. elvégre ebben a kérdésben lehetetlen kompromisszumot kötni.

persze próbálkozhatsz azzal is, hogy bőgsz állandóan, és egyszer talán megsajnál, kényszerből gyereket vállal és éltek boldogan. :D