Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megcsalt a barátom, hogyan tovább? 22/N (többi lent)
Sziasztok! Leírom az egész storyt, hátha jobb lesz úgy. Az a helyzet, hogy 20 éves voltam, mikor megismertem. Előtte is voltak fiúk, akikkel ismerkedtem, de 1-2 hónapnál tovább egyik sem kötötte le a figyelmemet, valahogy mindig meguntam.
És akkor jött az én párom. Bevallom őszintén, egy éjszakás kalandnak indult, mondván, hogy üsse kavics, lesz ami lesz...Nos kellett 3 nap a bolond fejemnek, és nyakig ültem a szerelemben. De olyan szinten, hogy már csak az jó volt, hogy rágondoltam meg nem tudom elmondani. Onnantól fogva éjjel-nappal együtt voltunk. és 4 hónap után fogta magát és lelépett egy hétvégére. Szarul esett, de nem bántam, mert vasárnap már vele is voltam. Pár hónap alatt viszont összeállt a kép, hogy akkor megcsalt. Gyáva voltam és nem mertem rákérdezni és valamiért azt váltotta ki belőlem ez az egész, hogy csak még jobban vele akarjak lenni, h ne menjen el soha. Nem próbáltam foglalkozni ezzel a gondolattal, csak az volt a porbléma, hogy én már akkor olyan szerelmes voltam, mint életembe soha. Szép lassan elkezdett a fejembe furakodni a gondolat...spanoltam magam, hogy megcsalt..nagyon szarul voltam és egyre sűrűbben jutott eszembe. De ez mind csak az én fejemben történt, közben szép lassan hozzáköltöztem, tényleg haladtunk..persze voltak kisebb viták, ami akkor is már nálam 100x jobban ütött, mert ott volt a kis ördög a fülembe, hogy plusz még meg is csalt. De csak elfolytottam..hülyén hangzik, de kettős érzés végig. Utáltam, hogy megtette velem, de közben elviselhetetlen lett volna nélküle is élnem. és idén áprilisban kibukott belőlem, hogy megcsalt. Kérdőre vontam...tagadta. Majd mikor mondtam, hogy leülök a gép elé, bevallotta. Azóta nem jövünk ki jól, sok vita van már..részben azért, mert most értem oda, hogy ezt ki tudjam tombolni magamból. Számára rég elfelejtett dolog volt már ez, de az, hogy én az ő szájából hallottam először így kimondva...akkor fájt igazán. És szeretem, és ő is próbálja megoldani, de ő közben nem érti, hogy miért "hisztériázok". Mert már nem tudom úgy felfogni azt sem, ha nélkülem megy el bulizni, stb.Nyilván nem tiltom, soha nem is benne nekem ez, ha egyszer ő most ki akar menni sörözni vagy akármi. Felnőtt ember, akinek ott vannak a haverok is, pont mint nekem a csajok...
Tudom, hogy sokak szerint nem is kellett volna megbocsátanom akkor... de valamiért az az opció sem szerepel nálam, hogy nélküle legyek.
Egy szó, mint száz... Jól esne egy független tanács is tőletek.
Köszönöm szépen előre is :)
kedves utolsó! Köszönöm, hogy Te a probléma megoldását támogatod. Valahol én is hiszem, hogy lehetséges ez, illetve az a hihetetlen számomra, ha véget érne.
Azt mondja oknak, hogy nem gondolt bele akkor még, hogy egyszer ez lesz. ez mind igaz a kapcsolatunkra is, illetve arra szerintem inkább, hogy később probléma származhat ebből.
Sajnos az, hogy gyáva voltam és nem kérdeztem rá egyből..annak az oka az is, hogy az utolsó pillanatig bíztam benne, hogy hülyeség, amit gondolok. Meg én olyan vagyok, de minden téren (bár ezek szerint erre ez nem túl érvényes), hogy minek generáljam a feszültséget, én nekem is jobb az, ha mindketten boldogak vagyunk, minek b-a-szt-a-ss-a-m a másikat. És ez nem a szőnyeg alá söprés kategória, hanem egyszerűen feleslegesnek érzek sokszor sok vitát (de ez érvényes baráti és családi körben is...inkább hagyom hogy elmúljon a sötét köd, mert az idegeskedéssel sem leszünk előrébb.)
Valamiért tényleg úgy éreztem, hogy "3nap" elég volt, hogy beleszeressek. Nyilván nem ismertem, de valamiért annyira természetesen adta magát minden, nem volt se nyávogás, hogy ne menjünk, ne menjél stbstb., amit másoknál is láttam.
Sikerült arról is beszélnünk, hogy most vissza kell nyernie a bizalmamat. Én megértem, hogy neki is hideg zuhany most ez, ugyanis ő már rég elfelejtette szerintem, hogy ez történt és ő nyugtázta minden nap, hogy jól megvagyunk.
De szerintem magamban is haladnom kéne valamerre, mert nem várhatom csak tőle, hogy helyre jöjjön ez a kapcsolat. én nem akarom belátni, hogy ennyi lett volna, de egyenlőre tanácstalan vagyok azzal szemben, hogy egy részt melyik út lenne a célszerű, illetve ha az egyiket választottam, onnantól hogyan tovább.
A válaszaimból is látszik, hogy egyszer próbálom belátni, hogy nincs értelme, de közben meg szeretném, ha vele maradhatnék.
válasza:>inkább hagyom hogy elmúljon a sötét köd, mert az idegeskedéssel sem leszünk előrébb
Értem a szándékot, persze. Nem kell minden helyzetben feleslegesen terhelni a kapcsolatot. Lehet, hogy akkor azt hitted, hogy majd feldolgozod, elfelejted, elmúlik. Nem így történt, tanuld meg a leckét, legközelebb majd jobban meg tudod becsülni, mit érdemes felhozni és mit nem. Másrészt pedig a problémák felhozása nem feltétlenül jelent basztatást. Ügyes kommunikációval, megfelelő előkészítéssel még egy ilyen témát is meg lehet úgy beszélni, hogy ne legyen súrlódás, bántás, harag. Például ha nem vádolsz, számon kérsz és gyanúsítgatsz, hanem elmondod, mi jár az eszedben, kérdezel, segítséget, támogatást kérsz, megadod neki a lehetőséget, hogy elmagyarázza az ő szemszögéből stb.
Oké, tudom, túl kritikus vagyok az "első látásra szerelem" jelenségével szemben, oda se neki, nem ez a fontos most.
Még egyszer kiemelem, hogy nem gondolom, hogy mindent meg kell bocsátani, csak azt, hogy mindent érdemes megbeszélni, több szempontból megvizsgálni, megérteni és ésszel dönteni. Ha szakítotok, akkor a szakításnak legyen valós alapja. Ha együtt maradtok, annak is :)
válasza:Szerintem rosszul teszed, végig magadat okolod a válaszokban, amiért nem kérdeztél rá hamarabb.
Álljon már meg a menet! Ő csalt meg és ő lapított róla 2 éven keresztül! Neki kellett volna,hogy legyen gerince és eléd álljon, hogy nagyon sajnálom, de ez meg ez történt, iszonyúan megbántam stb..
Sokkal másabb lenne a szénája, ha magától bevallotta volna.
Én nem folytatnám így a kapcsolatot vele, hogy ő is kb téged hoz ki hibásan belőle, amiért nem tudod olyan könnyen elengedni ezt a témát.
Őszinte leszek, a leírtak alapján szerintem szakíts vele.
Nagyon fiatal vagy, ne kösd le magad egy ilyen kapcsolatban! Hidd el, van olyan, aki nem csal meg és őszinte. De így esélyed sincs megtalálni, hogy vele vagy.
Nem mondom,hogy egyszerű a párkeresés, de megéri, én biztosan nem ragadnék le ebben, amiket leírtál róla.
Nézd, ha tegyük fel 20 év után (közös gyerekkel és közös hitellel mondjuk) csalt volna meg(és bevallja magától!!) , akkor azt mondom, hogy oké, gondolkozzatok el a megoldáson ,ennyi idő után és olyan sok dolog után ami összeköt, próbáljátok megoldani.
De ha pár hónap után megcsalt, akkor miért kéne vele maradnod? Nem tisztelt és valószínűleg most sem tisztel..Tekintettel arra,hogy nem mondta el és téged hibáztat most, amiért hisztizel..Könyörgöm, neki kéne a lábat csókolni, hogy bocsáss meg, nem felkapni a vizet.
Szerintem nagy hibát követsz el, ha vele maradsz.
De persze a leírtak alapján nem tudhatok mindent, te élted meg ezt az időt vele, te tudod milyen ember.
De szerintem így bizalom nélkül ez veszett fejsze. Sosem leszel nyugodt mellette, mivel ezt a megcsalását is szépen elfejetette, lapított.
Amúgy elég béna, hogy bizonyítékok is voltak róla a gépén.. De garantálom,hogy most már erre is figyelni fog..
Aki 2 éven keresztül eltitkol ilyet, az nem szeret igazán véleményem szerint.
Van közeli ismerősöm, akinél történt megcsalás, szintén pár hónap után. De ott aki megcsalta a másikat gerincet növesztett és elmondta..Szakítottak egy időre, de végül megbeszélték és maximális azóta a bizalom köztük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!