Mitől van az, hogy mostanában egyre több nő panaszkodik például még itt a gyakorin is, hogy a kapcsolataikban túl kevés a szex? Mi lett a férfiakkal?

Nem, nem úgy kezdődött. Sose voltam az a "fáj a fejem" típus, sőt, igazából már a kapcsolatunk elején is én voltam inkább az aktívabb, de akkoriban azért még fele-fele alapon kezdeményeztünk. Most meg már csak én.

És nem tudom, mitől alakul ez ki, nyilván lehet több oka is. Nem biztos, hogy ez a rohanó életvitel az oka, vagy lehet, hogy ez csak egy ok a sok közül, tudja a csuda... Csak próbálnám megérteni, hogy miért történik ez?

Persze, még akár az is lehet, hogy a párom már nem tart vonzónak, annak ellenére, hogy ápolt vagyok, adok magamra, igyekszem csinosan öltözni, nem szedtem fel fölösleges kilókat sem, de hát bármi megeshet, még akár az is, hogy már nem kíván... ki tudja? Csak akkor meg egyszerűbb lenne ezt mondania ahelyett, hogy fáradt, nem? Kérdeztem többször is őszintén, hogy mi a gond, velem van-e esetleg valami baj, vagy mit tudnék tenni azért, hogy gyakoribbak legyenek az együttlétek, de a párom kitartóan ragaszkodik ahhoz, hogy nem bennem van a hiba, ő egyszerűen csak túl fáradt... de mindig, minden este, heti hét napból fáradt ehhez, és ezt egyszerűen nem tudom mással magyarázni, mint a munkahelyi stresszel. Mert mi mástól lenne egy fiatal, életerős, huszonéves férfi folyton fáradt?

Reggel 7 körül megy el itthonról és este 6 körül ér haza.

Hétvégén egy fokkal jobb a helyzet, ha van is valami "eksön", azt általában hétvégén tudom kieszközölni nála. De igen, alapesetben akkor is fáradt. Azt mondja, az egész heti hajtást nem lehet ripsz-ropsz kipihenni egyik napról a másikra.

Beismerem, a barátom sose volt annyira nagyétvágyú az ágyban, de azért régebben a heti 2-3 alkalom sokáig megvolt nálunk és az elég jól működött is mindkettőnknél. Aztán ez lecsökkent heti 1-2 alkalomra, de én még azzal is tökéletesen kiegyeztem volna. Amikor már a heti 1 alkalom se mindig jött össze ilyen-olyan okokból (fáradság, stb...), ott azért már kezdtem húzkodni a szemöldökömet, és onnantól kezdve folyamatosan próbáltam vele megbeszélni ezt az egészet, többször is leültünk ezt tisztázni és végül is mindig oda lyukadtunk ki, hogy nem tudja, mi lehet a gond, de egyszerűen nincs már estére semmi energiája, el van fáradva, csak erről van szó, semmi másról. Őszinte, mély, komoly beszélgetéseken vagyunk túl, őszintén elmondta, hogy ki van merülve estére, és nem tudja, mi lehet az oka. Igazából máshoz sincs kedve/ereje, nem csak a szexhez. Mindenhez fáradt, ő legszívesebben csak ülne itthon a nyugiban. Rendszeresen próbálom elcsalni közös programokra, hogy legalább mozduljunk ki együtt, vagy valami, meg úgy egyáltalán, nagyon sok mindent javasoltam már, hogy valamivel próbáljunk változtatni ezen a helyzeten, vettem neki vitaminokat is, hogy hátha attól majd javul valamit ez az állandó fáradság nála, sőt, én magam is elkezdtem diétázni és edzeni, hátha tényleg ott a gond, bár a barátom váltig állította, hogy nincs semmi gondja velem, csinos vagyok és ugyanolyan szépnek tart, mint ezelőtt. Minimális rész-eredményeim vannak csak az ügyben. Nem sok ötletem maradt már és a szexuális életünket tekintve tényleg nem valami fényes a szitu, de még mindezzel együtt is nagyon szeretem, mind mai napig, és nem akarom feladni a dolgot vagy beletörődni a helyzetbe.

Vagyis...?

Szakítsak? Vagy ezzel a levezetéssel tulajdonképpen mire célzol, mi lenne a végtelenül bölcs tanácsod?

Egyébként nem hinném, hogy kamuzna, egyrészt több mint 6 év után talán már ismerem annyira, hogy lássam rajta, mikor őszinte. Másrészt hála az égnek van benne annyi gerinc, hogy megtisztel annyival, mint embert, hogy nem hazudik a szemembe, még akkor sem, ha esetleg mondjuk már nem is kíván úgy, mint nőt. Egyébként is, mit érne vele, ha kamuzna? Úgy nem lehet problémát megoldani...

Tehát, építő jellegű tanácsod mi lenne a számomra, miután hihetetlen szakértelmeddel megokfejtetted, hogy a barátom nyilvánvalóan kamuzik? :) Hagyjam ott? Vagy más egyéb ötlet...?