Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti milyen gyakran valltok szerelmet és beszéltek az érzéseitekről a párotoknak? Mit tegyek, ha nem tudok kilépni a rózsaszin ködből? (BOLDOG párkapcsolatban élőknek)
Elsősorban azokhoz szól a kérdésem akik hosszútávú kapcsolatban vannak, illetve voltak valamikor és tapasztalták már ezt.
Nekem ez az első komoly, hosszabb kapcsolatom. Három éve vagyunk együtt, én még mindig imádom őt úgy ahogy van, mint az elején. Úgy is indult minden, tisztára mesébe éreztem magam, olyan ügyesen udvarolt. Aztán telt az idő és már hosszútávúnak lehet nevezni, amiben állitólag normális, hogy megváltoznak a viselkedések. Szóval alábbhagyott az udvarlással, nem dicsér annyit és nem kedveskedik úgy, mint előtte.
A gond ezzel csak az, hogy ezt nehezen viselem. A változás miatt olyan gondolataim vannak, hogy lehet azért változott meg, mert már nem szeret úgy, már nem tart olyan szépnek, már nem tart annyira tökéletesnek, mint az elején mikor örült, hogy normális lányt talált, amit nem is gondolt volna.
Ezért megszerettem volna kérdeni, hogy nálatok ez hogy müködik? Hogyan éreztetitek a másikkal, hogy ő nektek a tökéletes?
Illetve, nagy és irreális kérés, hogy időközönként ki is mondja az érzéseit? 20L
Mi minden nap mondjuk, hogy szeretjük egymást. Hajnalban, amikor munkába indul mindig elmondom, hogy milyen büszke vagyok rá és köszönöm, hogy minden hülye hajnalban munkába indul kettőnkért.
Ő is mondja, hogy szeret, de ha épp nem mondja, akkor megkérdezem, hogy szeret-e még? :D
De nem veszi nyaggatásnak.
Köszi a választ!
A szeretlek-et mi is szoktuk mondogatni, elköszönésnél, esetleg összebújásnál. Vagy ha távol vagyunk akkor annyit, hogy hiányzol.
Viszont nekem hiányzik az, amiket régebb még mondott, mit emlitetted, hogy büszke lenne rám, hogy örül nekem, hogy vagyok neki, hogy mit tervez velem.
Mikor kérdem sokszor idegesitőnek tartja...meg azt mondja, hogy ha már egyszer átbeszéltük mit akarunk(összeköltözés, külföldi munka,család) akkor miért mondaná annyiszor?
És akkor most nem értem, hogy én kérek hülyeséget, vagy ennyit megtehetne, esetleg ez igy normális?
Köszönöm a válaszokat!
Főleg neked, Kedves utolsó!
Utána olvastam, és ez lehet a megoldás! Ezért nem érzem a szeretetét, amit ő szerinte kimutat teljesen. Eleinte persze nem volt gond és éreztem, mert sok dicséretet és szép szót kaptam... ennek hiányában pedig már nem érzem úgy, biztosan ez a megoldás.
Nagyon köszönöm, tényleg!
Én alapból szűkszavú vagyok, tíz év folytonos leszólás a mostohám részéről elérte, hogy ne merjem kimondani, amit érzek, mert kinevetnek érte.
Nos, ő rengetegszer "szerelmet vall", dicsér, ilyesmik. Én ezt csókkal viszonyzom, meg néha elsuttogok egy-egy kedves szót, félénken.
Nehéz levetkőzni a sok szarságot. Vele vagyok a legnyitottabb de néha így is félek kimondani dolgokat. Ám ő ezt tudja, ismer, és nem zavarja.
Cserébe sokszor ölelem, hozzá bújok, simogatom - én így tudom kifejezni leginkább az érzéseimet iránta :)
Az 1es vagyok. Nekem nagyon sok mindenkim meghalt, a tesóm, az anyukám, minden nagyszülőm és még csak most lettem 28. A páromnak szintén nincsenek már szülei. Azt gondolom, hogy akinek megszokás és rutin az életében a szeretet, az nagyon szerencsés. És nem látom be, hogy miért kell visszafogni magunkat és direkt kevésszer mondani...
De persze mindenki maga tudja, hogy mi jó neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!