Szerintetek butaság lenne azért elköltöznöm albérletbe egyedül, hogy tudjunk hol együtt lenni a barátommal?

A sztori röviden, hogy volt egy 5 éves párkapcsolatom ezelőtt, akivel nem igazán volt hová mennünk, autóban randiztunk, szex is csak ott volt, nem voltak meghitt együtt alvások, együtt ébredések, közös főzés, közös filmnézés stb. Rá is ment az egész, csoda hogy eddig kibírtuk. Most van egy új kapcsolatom, és a helyzet kicsit hasonló. Ő is a szüleivel él, akik már nyugdíjasok, mondta hogy hétvégente ott aludhatok, de ez úgy érzem sok lenne, illetve én nem tudok úgy felszabadult lenni ha a szüleit kell kerülgetnem, hiába kedvelem őket. Szóval szerintem maximum havi 2 hétvége az ami belefér, és még nincs belőle probléma. Ezen kívül havi egy alkalommal elmennénk egy panzióba. De tulajdonképpen ha belegondolunk ez így is kevés, egy városban lakunk, szeretnénk heti 4-5 ször találkozni, és tudom tapasztalatból hogy hamar bele fogunk fásulni abba ha csak beülünk ide oda, meg az autóban vagyunk. Főleg ha jön az ősz, a tél, akkor már nem buli az hogy üljünk ki egy padra. Hozzám nem nagyon jöhetünk, kicsi lakásban élek a szüleimmel, akik nem tolerálják azt ha itt szeretne aludni valaki, de kár is erőltetni mert így egyikőnk sem érezné jól magát hogy minden pisszenés kihallatszik, nem tudunk rendesen elvonulni tőlük. Szóval úgy érzem az én hibám, mert én élek ilyen körülmények között, és nekem kellene változtatnom azért hogy megmentsem ezt a friss kapcsolatot. Ő kb 1.5 év múlva lakást vesz, arra gyűjti a pénzt, ezért érthető hogy nem akar addig elmenni albérletezni velem. Viszont ez a másfél év tönkretehet mindent. Természetesen ha lenne pénzem akkor nem is gondolkodnék, hogy kivegyek egy kis garzont ahol bármikor együtt lehetünk. De a fizetésem sajnos csak 130 ezer. Néha szoktam látni hirdetéseket hogy 50-60 ért már vannak kis garzonok (kisvárosban lakom), plusz még rezsi. Nem tudom mennyire lenne lehetséges beosztani a maradék pénzt. Szobát bérelni nem szeretnék, nem vagyok egy alkalmazkodó típus, illetve félek hogy akkor nem a szüleimnek jelentene problémát a párom ittalvása, hanem a lakótársamnak, akkor meg ugyanott tartok mint most. Szerintetek mennyire lenne bunkóság, arra kérni hogy azért egy kicsit fizessen bele ő is, hiába nem lakik ott, de ha heti 4 alkalommal ott alszik? Vagy ezzel csak elrontanék mindent?