Csajok! Vágatnátok frufrut a pasitok kedvéért?

Féloldalas frufrum most is van, de telit nem vágatnék, mert tapasztaltam a saját bőrömön, hogy nem az én kerek fejemhez találták ki.

Egyébként az, hogy kiakadnék-e a pasimra egy ilyen miatt, a tálalástól függ. Ha felvetné, mint lehetőséget, az nyilván nem lenne probléma. Ha győzködni kezdene, neadjisten képtelen lenne lekattanni a témáról huzamosabb időn át, az már annál inkább.

Kérdező: Nem olvastam el a sok választ, csak az első párat, amiből az sütött, hogy sok nő arra vetíti le ezt a frizura kérdést, hogy: "Hogy merészel beleszólni a pasi, hogy milyen legyen a hajam??! Mi vagyok én? Miért nem tetszem neki úgy, ahogy vagyok?! " stb. stb.

Na én a te helyzetedben VOLTAM srácként.

Csak egy rövid sztori. Semmi extra.

18 éves voltam azon a nyáron. Érettségi után, és ezért megnövesztettem a hajam hosszabbra, mert tablófotózás után többé nem vágattam le a hajam, mert kíváncsi voltam, hogy hogy nézek ki hosszabb hajjal.

Azon a nyáron augusztusban lett egy barátnőm, akit nem tudom, hogy hogyan szedtemössze ilyen hajjal, mert neki nem tetszett. Miután összejöttünk ő ezerszer mondta, hogy neki nem tetszik ez a haj, és szeretné, ha levágatnám, mert sokkal emberibben nézek akkor ki. Amúgy én így visszagondolva igazat adok neki, de akkor egyrészről tetszett, másrészről élveztem, hogy ellent mondhatok(gondolom kamasz lázadás), és makacsul kitartottam.

Volt, aki szerint jól állt, volt akinek tetszett, de többet mondták, hogy csúnya vagyok így stb. Nem érdekelt. Nem vágattam le.

Nem is gondoltam, hogy le kéne miattunk elvégre az én hajam, frizurám stb.

Hónapokkal később ősszel szakítottunk, és akkor bánatomban úgy éreztem, hogy itt az idő. Levágatom. Nem fájt stb. Hirtelen emberien néztem ki, férfias frizurám lett, és a (akkor már) voltbarátnőmet elég rosszul érintette, hogy amíg együtt voltunk, akkor hiába kérte, könyörgött stb, hogy vágassam le, mert szerinte csúnya... én mégse tettem meg neki ezt a szívességet, de amint szétmentünk levágattam.

Nem sokba tellett míg rádöbbentem mekkora ökör voltam.

Valójában nagyon szerettem (bár szerelmes nem voltam) és kedveltem őt, de mégis ostoba szűklátókörű és önző voltam, mert képtelen voltam elengedni a saját egómat és megtenni neki ezt az apró szívességet. Persze, akkor úgy éreztem volna, hogy a személyiségem egy részét dobom el, ha engedek neki, de éppen ez a lényeg. Ha ő kéri, akkor akár a személyiségem egy (amúgy jelentéktelen) részét is eldobom, ha kell. Ez pusztán egy gesztus lett volna iránta. Később bocsánatot kértem tőle, hogy makacs voltam és idióta.

Ebből a kapcsolatból azt tanultam meg, hogy ha valakit szeretek, és ő kér tőlem valamit, akkor valószínűleg nem azért kéri, mert szórakozik, hanem azért, mert fontos neki, és ha tényleg szeretem, akkor megteszem neki, még akkor is ha nehéz nekem. Önző voltam. Remélhetőleg a további kapcsolataimba mindig emlékezni fogok erre a leckére, és nem leszek önző.

Nem azt mondom, hogy Te önző vagy. Csak a történetet akartam elmesélni. Nem tudom, hogy jól áll-e neked a Frufru vagy sem. Nem tudom, hogy a pasid miért akarja ezt.

Nem tudom, hogy milyen kapcsolatotok. Csupán a kapcsolat+hajvágásról ez a sztori jutott eszembe.

Meg kicsit idegesített az első pár reakció, amit olvastam és az, hogy egyből írt a sok "feminácinak" látszó nő, hogy "Milyen pasi, aki ilyesmit kér? " stb.

Szerintem nem PASI függő, hanem ember függő a kérdés. Továbbá a párkapcsolatban szerintem rendszeresen van, hogy az egyik azt mondja a másiknak, hogy vágassa le a haját vagy bármi. SŐT szerintem gyakoribb, hogy a nő kéri meg a pasit ilyenre. Viszont úgy tűnik, ha fordítva van, akkor micsoda felháborodás van... Szóval szerintem, ha el vagy frufruval is, akkor vágasd le :) hadd örüljön szegény pára.

:'D Nem tudom feltűnt-e a sztoriban, hogy én se vágattam le, amikor ő kérte :D

De én úgy vagyok vele (most már), hogy ha igazán szeretek valakit, akkor nem utasítom reflexből, amit kér, mert megteszek neki olyat is, amihez talán nekem nem fűlik a fogam. A szeretteimért ilyet is megteszek. Akkor még önzőbb voltam és nem gondoltam végig ezt, és én se vágattam le a hajamat.

"ha valakit szeretek, és ő kér tőlem valamit, akkor valószínűleg nem azért kéri, mert szórakozik, hanem azért, mert fontos neki, és ha tényleg szeretem, akkor megteszem neki, még akkor is ha nehéz nekem"

Ez hülyeség. Ha valaki szeret, nem akar megváltoztatni olyanban, ami tök mindegy. Hogy lehet valakinek ennyire fontos egy haj, egy elképzelt ideál?

Én nem kérnék olyat a másiktól, ami nehéz neki, mert akit szeretek, annak könnyíteni akarom az életét, nem nehezíteni.